Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Füzi László: Küzdelem a kiemelkedésért (Czibak Ilona Megcsókolt az élet című könyvéről)
Fűzi László Küzdelem a kiemelkedésért Czibak Ilona Megcsókolt az élet című könyvéről Ha a szellemi kapcsolatokat nem tartanám életünk természetes részének, akkor azt mondanám, hogy a vak véletlen juttatta kezembe Czibak Ilona könyvét. De hát még mindig léteznek kapcsolódások, s néha a történések sora is szerencsésen formálja azokat, a könyv végül mindezeknek köszönhetően jutott a kezembe. Aztán elkezdtem olvasni, s nem tudtam letenni, régen éreztem azt, hogy a leírtak meg' érintenek, s hogy az olvasottakat állandóan a magam életének történéseivel vetem össze... Ahhoz azonban, hogy megmagyarázzam, miért hatott rám elemi erővel ez a könyv, pár mozzanatot rögzítenem kell. Elsőként azt emelem ki, hogy Czibak Ilona nem író, legalábbis a szó szélesebb körben használatos értelmezése szerint nem az. Nem csupán azért nem, mert a társadalmi megítélés szerint nem kötődik az irodalomhoz, hanem azért sem, mert ennek a könyvnek az írásakor sem viselkedett íróként. Nem tette meg azt, amit az írók általában megtesznek. Nem jelölte ki a történések helyét, csupán pár utalásból értesülhetünk arról, hogy mindaz, amiről megtörténtként, vele való megtörtént' ként esik szó, Jánoshidán történt meg, a történések idejéről is csak annyit tudunk meg, hogy az nagyobbrészt a hatvanas évek elejére'közepére esik. Időrendet sem tartott a történések elmondásában, általánosságban elmondható, hogy úgymond a tudatos írói építkezésnek a nyomát sem fedezhetjük fel a könyvben. Ehelyett, ha jól számolom, harminckilenc szakaszban történeteket mond el, vagy inkább törté' neteket mesél el - minden íróságra való rájátszásnál nagyobb erővel. Megjegyzem, a „mesélés” természetessége felerősíti, megerősíti az általa megélt sorsnak az olva' sóra gyakorolt hatását. Czibak Ilona, ahogy már jeleztem, a Szolnok megyei Jánoshidán született, ahogy mondja, fehér bőrű cigány családba. Volt a falu, volt a cigányváros és volt a telep, ezt a feljegyzések egymástól távollévő utalásaiból lehet kibontani. A telep rejtette a legmélyebb bugyrokat, aztán következett a cigányváros, majd a falu, ők valahol a cigányváros és a falu határán éltek - de a szegénységnek azzal a mélysé' gével, amelyet a történetei elmondása során megjelenít, kortárs emlékezésben, ez számomra most azt jelenti, hogy a történetek kezdő időpontja beleesik a magam életének idejébe, én még nem találkoztam. Történeti, néprajzi írásokban igen, de „éló” anyagban nem. Czibak Ilona emlékezésének központi magját a család jelenti, szoba'konyhás, döngölt padlós lakásban éltek, hatan aludtak az egyetlen szobában, a szülők és a négy gyermek. Édesanyja a családdal törődött, apja gyárkéményeket javított szét' 109
