Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
96 műfajába, mely a regényes életrajz közeli rokonának tekinthető, hiszen egyetlen történelmi szereplő életútja vagy életszakasza helyett elsősorban egy bizonyos történelmi kort mutat be.87 Azért is érdemes megvizsgálni ezt a rokonműfajt, mert 1857-ben éles s igencsak személyeskedő vita folyt róla Greguss Ágost és a korrajz elöljáró képviselője, Vas Gereben között. Vas Gereben A nemzet napszámosai (1857) című regényéhez egy Gregusshoz címzett, indulatos hangnemű toldalékot mellékelt, melyben visszautasította a kritikus korábbi, Nagy idők, nagy emberek (1856) című művének irányzatosságára vonatkozó kifogásait. A szerző úgy érvelt, hogy a sikamlósabb és magánéleti témájú regénnyel szemben műve korrajz, melynek – elképzelése szerint – alapvető követelménye a közéleti, társadalmi szempontú ábrázolás, emiatt a történelmi szereplők magánéletével szembeni diszkréció és a didaxis is.88 Vas Gereben tehát – az előbb felvetett – magánéletiség–közéle tiség szempontja szerint próbálta a műfajt definiálni. Ezzel szemben Greguss a fikcionalitás–faktualitás szempontjait vette figyelembe;89 úgy vélte, a korrajz a történeti tárgyú regényeket jelöli, melynek a regényes korrajz az egyik alfaja a pusztán történelmi adatokat felhasználó (tehát tudományos igényű, „nem fiktív”) történelmi korrajz mellett: Világositsuk fel Vas Gerebent. A korrajz... kort rajzol, ennélfogva történeti elemnek kell benne lenni. E történeti elemet azonban a korrajzoló vagy szorosan a történelmi adatok teljes, kerek összeállításában, vagy pedig szabad feldolgozásban, azaz nem csupán történelmi adatokat s nem is teljesen összeállítva, tünteti fel. Első esetben történelmi , második esetben regényes korrajz áll elő. Van-e még e kettőn kívül harmadikféle korrajz is, azt Vas Gereben mutassa meg. A tudomány eddigelé csak azon említett kétfélét ismeri.90 (Greguss műfaji kanonizációját erősítette a Vas Gerebennel s korrajzaival foglalkozó Barabás Ábel 1903-as kismonográfiája is: „Mi a korrajz? Regény és történet szerencsés vegyüléke. A korrajzíró tehát művész és tudós egy személyben. De a korrajz, mint műfaj, a regény szabályai alá tartozik.”91 ) Nem elképzelhetetlen, ▼ nevezetes iróinkat vagy szónokainkat. Kalandokat fogunk rájok s mindent elkövetünk, nehogy hiven rajzoljuk, mert ez nem volna elég regényes. Egyik mód sem ér egy fabatkát, de a németeké legalább kegyeletes.” Gyulai , Petőfi életéből... , i. m. , 166. 87 Történelem és életrajz viszonyáról, hasonlóságairól és különbségeiről, a kettő megítéléséről: Sabina Loriga , Történet- és életrajzírás a 19–20. században, ford. Kovács Ákos András, Korall 12 (2011): 5–29. 88 Vas Gereben, A nemzet napszámosai , III. kötet , Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1857, 179–188. 89 A Friebeisz-féle Délibáb – Greguss meghatározásával egyezően – szintén regényes korrajznak tekintette Vas Gereben munkáit. Délibáb, 1857. szeptember 15., 424. 90 Gregus[s] Ágost, A „nemzet napszámosai”-nak toldaléka , Pesti Napló, 1857. szeptember 12. Kiemelés az eredetiben. 91 Barabás Ábel, Vas Gereben , Bp., Franklin-Társulat, 1906, 184.
