Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig

Szabó Helga a kezdetekről szóló tanulmányban mutatja be az 1926-ban Győrben, Szegeden és Csíkszeredán történt első vidéki szárnypróbálgatásokat, majd az 1927-68 pécsi, továbbá az 1929-cs kecskeméti eseményeket (Szabó, 1983: 378-380). „Nem sok idővel a főváros után megmozdult a vidék is. Időben elsőnek Győr.” (Kerényi, 1942: 974). 1926-ban Kodály dalaiból szólalt meg egy válogatás, majd 1927. április 3-án elhangzott a Villő és a Csipkefa (Kerényi, 1942: 976). Eősze László így ír az eseményről: „Kerényi György két kis kórussal arat sikert Győrben. Ezzel életre kelti vidéken is az ifjúsági énekkari mozgalmat.” (Eősze 1977: 118). 1929 áprilisában a Győri Hírlapban megjelennek az új hangverseny előze­tesei: „énekkarok közös estjét tervezik Győrött”. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy fővárosi napilapok is tudósítanak az új vállalkozásról: bár Kerényi úgy fogalmaz, hogy „ilyen még a fővárosban sem volt” (Kerényi, 1942: 978), a napilapok (pl. Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar Hírlap 1929. május 11-i száma) másként nyilatkoznak: „A műsor gerince Kodály Zoltán nyolc gyermekkara, melyeket legutóbb Budapesten mutattak be nagy sikerrel.” (Magyarság, 1929: 13). Az 1929. április 14-i, budapesti hangverseny után azonban kétségtelen, hogy a május 12-i, győri hang­verseny meghatározó eseménye volt a vidéki kóruséletnek. A Kodály életét napról napra dokumentáló Eősze László megfogalmazásában, 1929. május 12-nél a következő bejegyzés áll: „Győrben Kerényi György öt kórus élén nyolc Kodály-gyermekart vezényel. Ez vidéken az első iskolaközi énekes ünnep.” (Eősze 1977: 126) Az első mondatot pontosítani szükséges: bizonyára Kerényi „vezényelte le” a koncertet, de nem ő „vezényelte el” mind a nyolc művet. A napilapok, illetve Kerényi 1942-es visszaemlékezése további karnagyokat is megemlítenek (bár nem egybehangzóan). Amit azonban a győri hangverseny vonatkozásában mindenkép­pen ki kell emelni: vidéken valóban ez volt az első, több iskolát is felvonultató énekkari est. A kórusmozgalom kibontakozásában jelentős szerepe volt a gyermekkari irodalom bővülését lehetővé tévő publikációs háttér megteremtésének. A kottaki­adások sorában meg kell említeni Kerényi György 1928-as gyermekkari kötetének közreadását. A 10 kis művet tartalmazó kéziratos gyűjtemény számára írta például Kodály a Juhásznóta című gyermekkari művét. A kötetbe, Kerényi György karmű­vei mellett még Molnár Antaltól került bele egy kétszólamú induló. 1930-ban Bárdos Lajos és Kertész Gyula kiadó alapítását határozták el. 1931- ben Magyar Kórus névvel adták közre a hangjegyes egyházzenei folyóirat első lapszámát, melyben kortárs magyar karműveket jelentettek meg. A második lap­számtól mindezt reneszánsz mesterek műveivel bővítették. Kerényi György és Kertész Gyula 1933-tól adta ki az Énekszó című zenepedagó­giai lapot, mely elsősorban iskolai témákkal foglalkozott. 68

Next

/
Thumbnails
Contents