Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig
vasárnapkor, házrókházra járva énekelnek el. A műsoron ez alkalommal köszöntők szerepelnek.” (Kodály, 1925, idézi Kodály, 1989: 19). A következő napok híradásai nagy elismeréssel szólnak a hangversenyről (lásd pék daként az Új Nemzedék 1925. április 4'i (7. évfolyam, 77. szám), 10. oldalának cikkét.) A dalestektől az önálló gyermekkari hangversenyig Az első két gyermekkari művet hamarosan újabbak követték. Csaknem egy év múlva, 1926. március 17'én, Kodály Zoltánné Sándor Emma születésnapján, hasom ló dalest keretében hangzott fel először a Gergelyjárás (a korábbi két mű társasán gában), ezúttal is Borús Endre és a fiúkórus tolmácsolásában. 1927'ben készült el a Lengyel László, a Jelenti magát Jézus, és pontosan egy évvel a Gergely y árás bemutatója után, március 17'én hangzottak fel a Zeneakadémián. Bonis a koncert vonatkozásában tévesen közli az Életpálya: Kodály Zoltán című könyvében, hogy „Emma asszony születésnapján három új kórusmű (Jelenti magát Jézus, Lengyel László, Zöld erdőben), a Magyar Népzene hét új száma (köztük a Barcsai, a Kádár Kata, A nővérek és a Tücsöklakodalom), valamint két zongoramű került bemutató' ként a közönség elé.” (Bonis, 201k 230). Helyesbítés: Kodály Zoltán 11 füzetből álló sorozata, a Magyar népzene énekhangra és zongorára IV. kötetének 8 dala szólalt meg az est folyamán, a meghívó III. és VI. számú műsorblokkjában, köztük a Zöld erdőben. A Zöld erdőben tehát tévesen került a kórusművek felsorolásához, az ugyanis 1936'OS keletkezésű. Vagyis helyesen: két új kórusmű (Jelenti magát Jézus, Lengyel László), a Magyar Népzene nyolc új száma (köztük a Barcsai, a Kádár Kata, A nővérek és a Tücsöklakodalom), valamint két zom goramű került bemutatóként a közönség elé. A következő évben 1928. május 12'ére esett Kodály Zoltán Magyar dalestje a Zeneakadémián: a Lengyel László mellett bemutatták az Isten kovácsa, A süket sógor és a Gigánysirató (Borús Endre és a Wesselényi utcai fiúkórus tolmácsolásában), továbbá két nőikari és 2 férfikari mű is megszólalt. Az első vokális hangversenyeken, a dalok mellett, még kisebb hányadban szó' laltak meg kórusművek. Az első önálló gyermekkari est, 1929. április 14. jelentős dátum a magyarországi kórusmuzsika történetében: „Kodály Zoltán gyermekkarestje77 keretében hét fővárosi iskola 13 karművet mutat be. 65
