Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Ferencziné Ács Ildikó: A Psalmustól az Éneklő Ifjúságig
Bonis Ferenc az Elet-pálya: Kodaly Zoltán című, 2011-es kiadványa ide vonatkozó rövid ismertetőjében leírja, hogy az első olyan Kodály szerzői esten, melynek teljes tartalmát a gyermekkari művei adták, a Pünkösdölő, Gólya-nóta, Táncnóta és Ujesztendőt köszöntő, valamint az Öt tantum ergo most hangoztak fel először (Bonis, 2011: 244). Ismét pontosítás szükséges: a programindító Pange lingua helyett, helytelenül, a korábbi keletkezésű, Öt tantum ergo gyermekkari ciklust nevezi meg Bonis. Eősze László, Kodály Zoltán életének krónikájában közli, hogy 1925. április 28-án megismétlik a két hete adott hangversenyt, Éneklő ifjúság címmel, majd május 9-én újra előadják a teljes műsort (Eősze, 1977: 125-126). A korabeli napilapok14 híradásai beharangozzák és méltatják Kodály gyermekkarestjének - ezúttal gyermekkar-matiné keretében, vagyis vasárnap 11 órai kezdettel történő - megismétléseit. Azonban ezek egyike sem említi az „Éneklő ifjúság77 elnevezést! Eősze feltehetően tévesen előlegezi meg a későbbi címet. 14 Pl. Előőrs, 1929. május 4. (2. évfolyam) 18. szám 9. oldal; Magyarság, 1929. május 15. (10. évfolyam) 108. szám 13. oldal; Magyar Hírlap, 1929. május 11. (39. évfolyam) 105. szám 7. oldal stb. A hangversenyeket követő néhány hét múlva, a Zenei Szemle 1929. évi 2. számában jelent meg Kodály Gyermekkarok című írása. A szerző visszautal a gyermekkari est előadóira, alapvetően azonban nagyszabású művelődéspolitikai koncepciója alapértékeinek rögzítése történik meg benne. A hangszeres kultúrával szemben az éneklés szerepét emeli ki. Az egyre erősödő énekkari kultúra támogatására az iskolai nevelés fontosságát hangsúlyozza - „Nekünk tömegeket kell a zenéhez vezetni.77 (Kodály, 1929, idézi Kodály, 1982: 42) -, ezzel összhangban pedig a tanárképzés szerepét nyomatékosítja. Dalos Anna, a Gyermekkarok című cikkhez kapcsolódva egy másik gondolatsort is kiemel: „...a gyermekeknek szóló művek papírra vetése, illetve később a zenepedagógia iránti érdeklődés és a zeneoktatás megújításának szándéka legalább két célt szolgált egyidejűleg. Egyrészt a jövő - vagyis a magyar népdalra épülő új magyar zene - közönségének nevelését, másrészt a magyarságból a hagyományos megközelítés szerint hiányzó szolidaritás érzésének erősítését.” (Dalos, 2019: 47) Kodály 1925 és 1929 között keletkezett, gyermekkarok által, illetve gyermekkari hangversenyek alkalmából (a Pange lingua ugyanis vegyeskari kompozíció) megszólaltatott műveinek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza: 66
