Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Klajkó Dániel: Az áldozat mintázatai (Harag Anita A Lánchíd északi oldala című novellája és Halász Rita Mély levegő című regénye)
következetlensége is onnan ered, hogy e bántalmazásokat a populáció még mindig a magánélet terrénumában zajló, a közbeszédtől távol tartandó, kényes ügynek tekinti, ezért a különböző formátumú beavatkozások is igen komplikáltak, megkésellek vagy éppen meg sem történnek, ha pedig végbe is mennek, gyakran újabb traumatizációt okoznak a bántalmazottnak, ezzel további elzárkózáshoz vezetnek.7 Séllei Nóra a női test kulturálisan kódolt jelentéseit Polcz Alaine Asszony a fronton című művének és a háborús nemi erőszak kontextusában vizsgálva (Elizabeth Grosz nyomvonalán haladva) jutott arra a megállapításra, hogy mind a női, mind a férfi testet materialitása és a kulturális diszkurzivitás hozza létre: „anyagisága egyúttal szemiotikailag is értelmezhető, mert a kultúraspecifikus kódok révén jelentések íródnak rá, illetve éppen ezen kódok kultúraspecifikus dekódolása révén értelmezzük a testek »jelentését«. Ez a megközelítés hasznosnak bizonyul az áldozat és az áldozattal együtt járó erőszak diskurzusában, különösen azokban az esetekben, amikor a nő, a női test válik áldozattá, hiszen [...] az »áldozatiságnak« (»victimhood«) megvannak a maga »hallgatólagos előfeltevéseken nyugvó kulturális alapjai«.”8 Séllei értelmezésében a női testnek már olyan előzetes kulturális kódjai vannak, melyek lehetővé teszik kimondatlanul „a női test áldozattá válásának specifikus formáit.”9 A test leválaszthatatlan a korszak regnáló hatalmi és ideológiai berendezkedésétől: a test cselekvési lehetőségei, és „ami megtörténhet a testtel, az része az adott kultúra normatív szabályozási rendszerének, elválaszthatatlan tőle, mi több, a kultúra domináns hatalmi berendezkedésének következtében létrejövő diszkurzív gyakorlatok hozzák létre magát a testet, annak létmódját.”10 Séllei értelmezésében azonban a normatív szabályozás nemcsak a jogilag alakított intézkedéseket, a hatalmi direkciókat jelöli, hanem az „adott kultúra szocializációjának »rejtett tantervét« is”:11 magatartásokat, viselkedésmódokat, diszpozíciókat, „reflektálatlan berögződések rendszerét, amely sok esetben visszahat arra is, hogy a bűnelkövetés határát átlépő cselekedeteket milyen módon és szigorral bünteti a jogi rendszer, melyek azok, amelyekkel elnézőbb, és melyek azok, amelyeket a legszigorúbban szankcionál.”12 Séllei olvasatát a testre írt jelentések és a normatív szabályozás összekapcsolódásáról a családon belüli erőszak kontextusában is hasznosíthatónak gondolom, mert fókuszba helyezi azt a problémát, amelyet a jelenség magyar helyzetével kapcsolatban a kriminológusok és a szociológusok is általánosan hangsúlyoznak. Herczog Mária és Solt Ágnes kutatásai is tematizálják, ▼ 7 Uo., 197-209. 8 S éllei Nóra, A női test mint áldozat. Polcz Alaine: Asszony a fronton. Korall: Társadalomtörténeti Folyóirat, 16/59, 110-9 Uo. 10 Uo., 115. 11 Uo., 115. 12 Uo., 115. 27
