Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 9. szám - Klajkó Dániel: Az áldozat mintázatai (Harag Anita A Lánchíd északi oldala című novellája és Halász Rita Mély levegő című regénye)
Judith Hermann Trauma és gyógyulás című,3 családitól a politikai terrorig ívelő erőszakformák főként pszichológiai, de szociológia és történeti összefog' gésrendszerét is vizsgáló könyvében, illetve Linda Martin Alcoff kifejezetten a szexuális erőszakra koncentráló Rape and Resistance című munkájában4 is felhívta arra a figyelmet: az áldozatok általában csak provizórikusán kapnak lehetőséget a megszólalásra a társadalmi nyilvánosságban, ezért - a potenciált megragadva - maximálisan igyekeznek kihasználni az alkalmat, hiszen nem tudni, mikor lesz lehetőségük újra a köz elé tárni sérelmeiket, ahogyan az ezt prezentáló mediális felületek - önérdektől is vezérelve - szintúgy. Alcoff írásában azt is hozzáteszi, hogy ezt az intenzív médiafigyelmet érdemes lenne azokra fordítani, akik ezáltal valóban kiszabadulhatnának az egzisztenciális elnyomásból, a ködbe burkolt, hatalmi struktúrákból: a családon belüli erőszak terrénumából. Az otthoni (domestic) vagy a családon belüli (family) bántalmazások bűn' cselekményforma szerinti szankcionálása, tipologizálása, illetve mérése egy igen ellentmondásos diskurzus és eredményhalmaz Magyarországon:5 „a »hozzátartO' zók közötti« erőszak lett a jogszabály címe, ami azt jelenti, hogy a magyar jogaL kotok nem kívántak önálló jogszabályt alkotni a nemi alapú - döntően lányok, nők elleni - erőszakról, hanem szélesebb és komplexebb értelmezését fogadták el. Ez nyilvánvaló állásfoglalás amellett, hogy nem akarják a kérdést a társadalmi nem - gender - típusú erőszakra szűkíteni. Néhány, nők elleni erőszakkal foglal' kozó civilszervezet ezt a törvényt így elfogadhatatlannak tartja, mint ahogy azt is, hogy konfliktusként tételezzék az ilyen típusú erőszakot”.6 Egyes szociológusok, mint például Murray A. Straus és Richard Gelles a családon belüli erőszak vizs' gálata során olyan következtetésig is eljutottak, hogy a család mikroközösségét nevezték meg a legerőszakosabb szociális alrendszernek, ugyanakkor annak pontos felmérése a mai napig nem történt meg: a különböző kutatások eltérő fogalom' használattal, módszertannal közelítenek a probléma leírásához, illetve - ahogy azt hozzá szokták tenni - az empirikus adatgyűjtés is meglehetősen bizonytalan eljárás egy megbízható statisztika felállításához. A probléma, a különböző káté' góriák egyes esetekben nehezen elhatárolhatóak egymástól, nem világítanak rá az összefüggésekre, a kölcsönhatásokra, ok'okozatokra, összességében pedig a pontos felmérhetőséget, a láthatóságot akadályozzák. A társadalmi együttélés e patologi' kus formációjának megítélése, illetve a jogalkotók és jogalkalmazók beavatkozási ▼ 3 H erman, Judith, Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Háttér, Budapest, 2011. 4 A lcoff, Linda Martin, Rape and Resistance. Understanding the Complexities of Sexual Violation, Polity, Cambridge, 2018. 5 Ehhez Id. Herczog már idézett műve és Pesti Brigitta, A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról, alkalmazásának gyakorlati problémáiról, Jogelméleti szemle 2013/2, 140-146 6 H erczog, i.m., 200. 26
