Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
104 Az országban 1919 húsvétjától tömegessé váltak az országban az úgynevezett túszgyűjtő akciók, aminek során az ellenforradalmi akcióktól tartó kommunisták ellenségnek kikiáltott, köztiszteletben álló személyeket tartóztattak le, annak érdekében, hogy a lakosságot megfélemlítsék, nyomás alatt tartsák. A Budapesti Munkástanács április 19-én hozott határozata lehetővé tette a túszgyűjtés eszközének alkalmazását – az egyházi személyek kivételével –, így Kecskeméten április 21. és 25. között összesen 83 személyt tartóztattak le és tartottak fogva, köztük több presbitert, például a 82 éves, idősebb Szappanos Elek gazdálkodót is.54 A túszokkal a börtönben embertelenül bántak, az idős embereket is éjjel hurcolták el a lakásukról, az önkényeskedés rendszeressé vált.55 A túszejtés első évfordulója alkalmá ból Hetessy Kálmán elnök-lelkész tájékoztatta a presbitériumot, hogy 1920. április 22-én lesz egy éve, hogy „a kommunisták a város legtekintélyesebb polgárait, mint túszokat letartóztatták és a törvényszéki fogházba zárták. A túszok szerencsés megszabadulásukért való hálaadás végett” április 22-én először a református templomban, majd a római katolikus nagytemplomban jelennek meg.56 A volt túszok a Horthy-korszakban minden évfordulóról megemlékeztek, minden év április 22-én először a református templomban, majd a katolikus nagytemplomban vettek részt hálaadó istentiszteleten.57 Az egyházközségi iratok között 1919-ben és 1920-ban is nagyon sok kérelem található, melyekben az egyházközségtől kérnek anyagi, természetbeni támogatást nehéz szociális helyzetük miatt az alkalmazottak, a diákok és a hívek is. Leggyakrabban pénzt, élelmet, tűzifát kértek nyomorúságos helyzetükben. Szentimrei Mártha tanítónő 1919 szeptemberében nemcsak a nehéz anyagi helyzete miatt kért az intézmény étkezdéjében ebédet, hanem azért is, mert „a mai beszerzés nemcsak nehéz, de oly időrablással kapcsolatos, hogy arra hivatásom mellett képes nem vagyok”. A konviktus diákjai például 1919 márciusában „ehetőbb és nagyobb kenyeret, több zsírt” kértek.58 1919-ben a kommunisták propagandájában számos vallásos elem, teológiai kifejezés és bibliai utalás jelent meg, a bolsevik ideológiát egyfajta keresztyén terminológiába csomagolták.59 Ez a vallásos nyelvi köntös helyi szinten, Kecskeméten is jól megfigyelhető a kommunisták megnyilatkozásaiban. Buday Dezső jogakadémiai tanár, a helyi direktórium vezető tagja szerint, ha „elveszünk attól, akinek ▼ 54 Gyenesei József: A kecskeméti direktórium politikai túszai 1919-ben, Múltbanéző , 2019/15, https://mnl.gov.hu/mnl/bkml/ multbanezo_15_5 (Utolsó megtekintés: 2023. március 22.) 55 Sinkó Ervin: Az út. Naplók 1916–1939. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 100. 56 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1920. április 18-i ülés. 57 G yenesei: A kecskeméti direktórium. 58 KREL III/I. Kecskeméti Református Egyházközség 1919–1925. 16. doboz. 59 Csűrös: Református egyházi élet, 49–55.
