Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
103 Az 1919. április 18-i és 27-i presbiteri ülésen a fő téma a hívek új törzslapjainak minden református családhoz való eljuttatása és kitöltése volt, ami jelentős szervezőmunkát igényelt. A presbiterek és egyháztagok vállalták, hogy a lakásaikban felkeresik a tagokat, és kitöltetik velük a törzslapokat. Az egyháztagok sorába való újrafelvétel a törzslapon lévő rövid hitvallás aláírásával történt, és ugyanezen a lapon ajánlotta fel minden belépő egyháztag az egyház fenntartásához való éves hozzájárulásának mértékét.50 A július 13-i ülésre a belterületen már befejezték az egyházszervezést, a külterületen még folyt. 1918-ban az egyházközségnek 2700 egyházi adót fizető tagja volt, ez a proletárdiktatúra alatt 3550-re emelkedett. A pénzügyi bizottság összegzése szerint „nagy megpróbáltatáson ment keresztül egyházunk a kommunizmus kitörése után és annak egész tartama alatt, midőn is a diktatúra kimondotta, hogy egyházi adót kivetni és beszedni nem szabad, elvették az egyházak vagyonát és kimondották, hogy az egyházak magukat csak önkéntes adományokból – mint egyesületek – tarthatják fenn. Az üldöztetések ideje alatt azonban, nem hogy megcsappant volna az egyházhoz való ragaszkodás, hanem tetemesen megerősödött. Hatalmas mozgalmat indított meg az egyháztanács a kommunizmus által alapjában megtámadott egyházi élet megmentésére és megerősítésére. A presbiterek és egyháztagok nagy buzgósággal fogtak az egyházszervezés nagy munkájához, mely a rombolás hatalmát megszégyenítő és híveink egyházunk iránti szeretetét fényesen bebizonyító eredménnyel végződött, úgy, hogy míg 1918-ban csak 2700 egyházi adót fizető tagja volt egyházunknak, addig a proletárdiktatúra alatt ez a szám 3550-re emelkedett és önkéntes megajánlás alapján eszközölt adóbeszedés alapján a rendes 50 000 korona helyett 155 000 korona egyházi adó folyt be. Így a kommunizmus alatt egyházunkat alig érte jelentékenynek mondható károsodás.”51 Hatos Pál is felhívja a figyelmet arra, hogy a kommunista diktatúra vallásüldözése fordítva sült el, mert korábban, a háború alatt kiürülő templomok a bolsevik uralom alatt ismét megteltek hívekkel. A Horthy-korszakot jellemző vallási ébredés jelentős részben a kommunizmus gyűlöletéből és az erősödő zsidóellenességből fakadt.52 1919 nyarára a tanácsuralomtól való elfordulás és a vallásosság tovább erősödött, Kiskunfélegyházán megállapították, hogy míg a „szocializmus vérvörös lobogója alatt csak 30–40 ember halad – azok is nagyrészt vezető emberek –, addig a templomokban, körmenetekben ezrek és ezrek vesznek részt.”53 ▼ 50 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1919. április 18-i és 27-i ülése. 51 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1921. május 1-jei ülés. Jelentés a pénzügyi bizottság 1920. évi zárszámadásáról. 52 Hatos: 1919 paradoxona, 134. 53 Romsics: Dokumentumok, 79.
