Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
100 holdnál nagyobb mezőgazdasági, és minden 10 holdnál nagyobb szőlő-, valamint az összes erdőbirtokot át kellett adnia a helyi tanácsnak. Az egyházi alapítványok és egyesületek vagyonát is igyekeztek államosítani, az egyházi sajtó megjelenését betiltották. Az egyházi vagyon elkobzása azonban igen eltérő gyakorlatot eredményezett az egyes településeken. Volt, ahol minden maradt a régiben, és volt, ahol szinte igyekeztek mindent államosítani, még a templomot, az imaházat, vagy a lelkész személyes vagyontárgyait is. A helyi direktóriumok szerepe és a leltározást végrehajtók személye meghatározónak bizonyult ebben a folyamatban. Kecskeméten nem államosították az egyházközség vagyonát.38 Kecskeméten Buday Dezső39 református jogakadémiai tanár, a helyi direktó rium tagja, vezető alakja a Magyar Alföld 1919. április 13-i számába írt vezércikket Mikor lesz proletárdiktatúra? címmel, melyben ijesztően radikális, egalitárius állás pontot fogalmazott meg. Írásában kifejtette, hogy azért nem lehetett tizenöt nap alatt a proletárdiktatúrát megvalósítani, mert az országos jogszabályok és a „budapesti forradalmi kormányzótanács nem engedte meg”. Rögzítette, szerinte mit is jelent a kommunizmus egalitárius ideológiája a gyakorlatban: „a kommunizmus útja: összegyűjteni mindent és közösen elosztani. [...] És elmegyünk ezen az úton a végsőkig: be fogunk tekinteni a kamrákba és a ruhásszekrényekbe, és elvisszük onnan, ami elvihető. De egyenlően el is fogjuk osztani. Ez a kommunizmus. Nem fog senki megmenekülni a szigorú rekvirálástól. De nem is lehet. Az a kis jó, finom halálbüntetés, ami az eltitkolóknak, az elásóknak ki fog járni, majd megtanít minden embert arra, hogy mi a kommunizmus.”40 A kifosztás mellett – a hatalom akkori legfőbb helyi birtokosa –, Buday Dezső halálbüntetéssel fenyegette meg azokat, akik ragaszkodtak a tulajdonukhoz, és menteni próbálták azt. A kormány államosítani tervezte a felekezeti iskolákat, az épületekkel és felszerelésekkel együtt, ezért sürgős leltárazást rendeltek el az egyházközségben. Az iskolákban sok kár keletkezett az államosítás során, az is előfordult, hogy az oktatási épületeket más funkcióra vették igénybe. Az iskolák államosítása telepü▼ 38 Csűrös: Református egyházi élet, 92. 39 Buday Dezső (1879–1919) Pécsen született, a budapesti egyetem jogi karán kezdte meg tanulmányait, amit Kolozsváron folytatott, 1902-ben lett a jogtudományok doktora, majd a Baranya megyei ügyészségen kezdett el dolgozni. 1904-ben Olaszországban, majd 1907-től Németországban, Ausztriában és Svájcban tanult, elsősorban a társadalmi és szociális kérdések foglalkoztatták. 1912-től tanított a Kecskeméti Református Jogakadémián. Kiterjedt tudományos munkát végzett, sokat publikált, a Nyugat ban szépirodalmi írásai is megjelentek. Az első világháború idején Budayt a hágai nemzetközi béketanács tagjává választották, 1917 novemberében Bernben tartott előadást a nemzetközi lefegyverzésről. A Tanácsköztársaság idején Kecskeméten a legtájékozottabbnak tartották a marxizmus tekintetében, így a direktórium tagjává választották, melyben vezető szerepet játszott, számos szociális intézkedést vezetett be. Buday április végén Budapesten kapott megbízást a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A tanácshatalom bukását követően, 1919. szeptember közepén letartóztatták és a kecskeméti ügyészség fogházába vitték. November 19-én éjszaka a fogház őrségét lefegyverezte a Héjjas Iván vezette különítmény, elhurcoltak 36 foglyot, akiket az orgoványi erdőben brutálisan meggyilkoltak, köztük Buday Dezsőt is. Joós Ferenc: Buday Dezső. Tiszatáj, 1968, 10., 934–937., Romsics: Dokumentumok, 677–683. 40 Romsics: Dokumentumok, 427–429.
