Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
94 köszönhetően, október végéig komolyabb „lázításra”, atrocitásra nem került sor. Kecskeméten október 29-én este a diákok felvonultak, majd november 1-jén tízezres tömeg tüntetett, majd egyesek fosztogatni, lövöldözni kezdtek.15 A következő napokban megszervezték a polgárőrséget, majd kimondták a Kecskeméti Nemzeti Tanács megalakulását, melyben a szociáldemokraták, a függetlenségpártiak és a helyi értelmiség játszott vezető szerepet.16 A helyi nemzeti tanácsban szerepet kapott a református egyház több vezető tisztségviselője, így dr. Garzó Béla, a gimnázium igazgatója a nemzeti tanács elnökhelyettese lett, dr. Hetessy Kálmán és Muraközy Gyula lelkészek, valamint dr. Joó Gyula a jogakadémia dékánja is a tagjai lettek.17 Az egyházi személyek nagyarányú jelenléte a nemzeti tanácsokban országosan jellemző tendencia volt, egyrészt ez segített enyhíteni a felfokozott indulatokat, másrészt a helyi meghatározó embereket igyekeztek bevonni az új berendezkedés vezető testületeibe, harmadrészt ezzel az új szervek legitimitását is erősítették.18 A nemzeti tanácsok legsürgetőbb feladata a közbiztonság megte remtése volt, ezért helyi nemzetőrségeket állítottak fel, és az első intézkedéseikkel az élelmiszer-ellátást igyekeztek megszervezni. Október végétől Kecskemét térségében tömegmegmozdulások sora zajlott, melyek a korábbi éhségtüntetésekkel mutattak hasonlóságot. Az akciókat a hazatérő katonák vezették, és főleg a helyi elöljárók, jegyzők ellen irányultak. A tüntetések gyakran rablásokkal, erőszakkal, a borkereskedők pincéinek feltörésével, a katonaság fegyver- és lőszerkészletének kifosztásával és gyilkosságokkal jártak együtt.19 A fosztogatások során a helyi elit tagjait, több esetben a református lelkészeket is kirabolták, elüldözték. Az is több településen előfordult, hogy a lelkészektől megtagadták a természetbeni járandóságukat, az egyháztagok nem fizették be az egyházadót.20 Tengely Adrienn az egyházak, papok ellen elkövetett atrocitások okát abban látja, hogy az elhúzódó háború miatt egyre többen fordultak el az egyházaktól, hanyatlott a hitélet, csökkent a templomba járók száma, főleg a frontról vagy az orosz fogságból hazatért katonák körében, akik – a kommunista eszmék hatására – egyházellenes kijelentéseket hangoztattak, amit a balra tolódó forradalmak idején az ateista politikai szólamok tovább erősítettek.21 Kiss Zsigmond esperes 1919. március 20-án körlevelet írt a Kecskeméti Egyházmegye lelkészeihez, a vallásügyi miniszter felhívása alapján. Levelében ▼ 15 Székelyné: Az „aranykor” , 28. 16 Romsics: Dokumentumok, 52–53. 17 Uo. 171–173, 252. 18 Tengely: A magyar egyházak, 84–88. 19 Romsics: Dokumentumok, 54, 162. 20 Tengely: A magyar egyházak 17–23. 21 Uo. 23–24.
