Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
93 református gimnáziumban tanultak, ezért jól ismerték egymást.9 A Kecskeméti Református Egyházközség 1564-től kezdődően kiterjedt oktatási intézményrendszert működtetett, a gimnáziumon túl főiskolai képzést is létesítettek az 1830-as években, de a teológia az 1850-es években Pestre került, ezt követően az 1860-as években indították el a jogakadémiai képzést, majd 1918-ban a tanítóképzőt. 1918-tól két nagy formátumú és igen közkedvelt lelkész szolgált Kecskeméten, dr. Hetessy Kálmán10 az 1944-ben bekövetkező haláláig és Muraközy Gyula 11 1932-ig, amikortól Budapestre került a Kálvin téri gyülekezetbe.12 A háború vége és a forradalom Kecskeméten Az első világháború végére Kecskemét lakossága is egyre elégedetlenebb lett – az élelmiszertermeléséről és -iparáról „hírös” városban –, 1917. május 15-én a fronton harcoló katonák ellátatlan feleségei, az élelmiszerhiány miatt lisztjegyeket követelve betörtek a városházára, majd Sándor István13 polgármester lakását is megtá madták.14 1918 nyarára az éhségtüntetések egyre gyakoribbá váltak Kecskeméten és a környező városokban is. Ősszel fokozódott az elégedetlenség a háború elhúzódása és a szociális helyzet kilátástalansága miatt, romlott a közbiztonság, rablóbandák fosztogattak a tanyákon, de a gyári munkások alacsony számának ▼ 9 Rigó Róbert: A német megszállás, a front átvonulása és az azt követő időszak Kecskeméten. Interjú Kovács Bálint református lelkésszel. Forrás, 2009/6, 22–37. 10 Dr. Hetessy Kálmán (1882–1944) Drávafokon született, többgenerációs lelkészcsaládban. Kiskunhalason érettségizett, majd a kecskeméti jogakadémia elvégzése után Kolozsváron doktorált, a teológiát Budapesten végezte el. Kiskunfélegyházán majd Ókécskén szolgált, 1918-tól a haláláig kecskeméti lelkész, egyházmegyei főjegyző, 1944 áprilisában iktatták be a Kecskeméti Egyházmegye esperesi pozíciójába, július 10-én szívroham következtében hunyt el. 26 évig szolgált Kecskeméten, számos eredmény kötődik a nevéhez. Kovács Bálint szerint „egyike volt a magyar református egyház legismertebb és legtiszteltebb lelkipásztorainak”. Kovács Bálint: A kecskeméti szolgálat évei 1942-1957 . Emmaus Kiadó, Kecskemét, 2006. 16, 116. Szappanos Károly: A Kecskeméti Református Egyház és iskolái története 1564–1931. (1931, reprint) in: Szabados László (szerk.): Fejezetek a 400. tanévét ünneplő Kecskeméti Református Gimnázium történetéből 1564–2006. Emmaus Kiadó, Kecskemét, 2006. 48. 11 Muraközy Gyula (1892–1961) Budapesten született, a középiskolát és a teológiát Budapesten végezte, Petry Elek püspök mellett volt segédlelkész. Ösztöndíjjal járt Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 1918-tól 32-ig szolgált Kecskeméten. Szerkesztette a hetente megjelenő kecskeméti Reformátusok Lapját. Megjelent több vers-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete. „Mint kiváló szónokot és egyházi írót az egész ország ismeri” – jellemezte Szappanos. Szappanos: A Kecskeméti Református, 48. 12 A következőképpen emlékezett vissza Muraközy Gyulára Kovács Bálint: „Kecskemétnek rendkívül népszerű lelkésze volt Muraközy Gyula, aki a kecskeméti egyházat tette igazán naggyá. Mikor én teológushallgató voltam, akkor a teológiának a fele kecskeméti volt, mert olyan nagy hatással volt a fiatalokra. Rigó: A német megszállás , 24. 13 Sándor István (1870–1943) Zádorban született református családba, Csurgón kezdte meg a tanulmányait, hatodik osztálytól Kecskeméten a református gimnáziumban, majd a jogakadémián folytatta. 1894-ben állt a város szolgálatába Lestár Péter polgármester idején, majd Kada Elek mellett 1904-től főjegyzőként dolgozott. 1913-tól 1919-ig volt Kecskemét polgármestere. 1919-ben egy névtelen feljelentés alapján vizsgálat indult ellene, ezt követően háttérbe került. Székelyné Kőrösi Ilona: Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, Kecskemét, 2008. 11–34. 14 Romsics Ignác (szerk.): Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna–Tisza közi történetéhez . Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét, 1976. 93–97.
