Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 5. szám - Tóth László: Mozgó világ (Széljegyzetek – elszelelt esztendőkhöz – 1970-es évek)
36 valamint további, ezúttal csupán epizódszerepekhez jutott nem kevésbé jelesekkel – nyár ide, nyár oda – igazán nagyszerű színházat produkált, példájául annak, hogy egy remek szöveg mint teremtheti meg a rendezőt is, színészt is – ők együtt pedig a nézőt. Páskándi nagy húzása , hogy kifordítja, s fonákjáról veszi a törté nelmi tragikumot, és a török–magyar öldöklésből mintegy kiemel, kinagyít két, egymással megküzdő harcost, kettőjük küzdelmének abszurditását helyezve játéka középpontjába.12 (1977. július 22., péntek) Totális Délelőtt, ébredés után, kis séta Békéscsabán, majd autóút Bpestre, ahol estére már a Körszínház kazimiriádájára , a Gargantüa és Pantagrüel re volt jegyünk. Kazimir Károly színházának – mely a népszínház és a totális színház egyvelegével a kortárs magyar teátrom különleges fejezete – tkp. már színházjáró serdülőkoromtól meghatározó szerepe van játékszíni élményeim között. Az ő Tháliájához, illetve Körszínházához eddigi legnagyobb színházi élményeim fűződnek, még akkor is, ha a magyar színpad ebben a közel egy évtizedben egy-két, az övéinél erősebb bemutatót, egységesebb előadást is produkált. S mostani Gargantüá... -juk is – minden stiláris eklektikussága ellenére – ezek közé az élményeim közé tartozik, mely – mindenekelőtt az olyan erős, egymástól eltérő karakterek, komédiás egyéniségek révén, mint amilyen Nagy Attila, Bitskey Tibor, Kozák András, Drahota Andrea, Esztergályos Cecília vagy Szirtes Ádám – a színészi játék lehetőségeinek széles skálájával is magával ragadott. (1977. július 23., szombat) ▼ 12 A darabot nem sokkal később Zalabai Zsigmond értelmezésében és Szilvássy József rendezésében a somorjai amatőr színjátszók Üzenet Kisszínpada is bemutatta, s noha mind a dunaszerdahelyi járási, mind a nyugat-szlovákiai kerületi irodalmi színpadi fesztiválon a szakma is és a közönség is elismeréssel fogadta, a komáromi Jókai Napokra az országos fesztivál műsorbizottságának szakmai és ideológiai korlátoltsága miatt mégsem juthatott el. Amit többek között Szigeti László is szóvá tett a pozsonyi Új Ifjúság 1977. július 19-i számában megjelent évad-összefoglalójában (Jelen lenni. Évadvégi összefoglalók helyett), de másutt is erős szavakkal bírálta a zsűrit (Szigeti László: A szókimondás rezdülései. Kerületi irodalmi színpadi fesztivál Gútán . Csallóköz – Žitný ostrov, 1977. április 1.). Bodnár Gyula pedig egyrészt Zsiga kitűnő dramaturgiai érzékét dicsérte, mellyel 50 percbe sikerült sűrítenie PG mester háromfelvonásosát, „megőrizve Szelim, Demeter és a tömeg konfliktusának lényegét, a legfontosabb gondolatokat, amelyek izgalmas, egyéni és társadalmi kérdéseket érintve elvezetnek egy tisztább emberi közösség megalkotásának gondolatáig”. Így pedig, „Részben ezek a gondolatok, részben pedig a rendkívül ötletes rendezés meg-megnevettető fogásai a műsorhoz kötik a figyelmünket, az első képtől a megható utolsóig”. (Bodnár Gyula: Hat rendező talált szín vonalat. Új Szó, 1977. április 8.) Zalabai invenciózus dramaturgiai elemzése egyébként nyomtatásban is megjelent a pozsonyi Irodalmi Szemlében, mely azután a Helyünk a világban. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon című, a Magvető által 1986-ban kiadott, közel 1300 oldalas gyűjtemény második kötetében is napvilágot látott.
