Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 5. szám - Tóth László: Mozgó világ (Széljegyzetek – elszelelt esztendőkhöz – 1970-es évek)

35

Az viszont már más lapra tartozik, hogy hozzájuk hasonló, velük összevethető minőséget csehszlovákiai magyar térfélen nem tudtunk találni, egyszerűen azon oknál fogva, hogy ilyen nálunk egyszerűen – egyelőre? – nincs. S szerkesztői szándékunkkal talán erre is ideje volt rámutatnunk... (1977. július 7., csütörtök)

Agria Utazás Egerbe. Színházjegyünket és szállásunkat Zimonyi Zoli intézte. Itt, az Agria Játékszín két nyári bemutatójaként egy műsorban Balassi Bálint Szép magyar komédiája, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyi

ja, mindkettő Romhányi László rendezésében, s a Tolcsvay-együttessel. Az elsőben Bencze Ilonával (Angelica, Júlia), Koncz Gáborral (Thyrsis, Credulus), Pécsi Ildikóval (Briszeida), Bánffy Györggyel (Dienes), Voith Ágival (Galathea) és Szacsvay Lászlóval (Sylvanus), a másodikban Maros Gáborral (Matyi), Széles Annával (Ilus), Bodrogi Gyulával (Döbrögi), Agárdi Gáborral (Ispán).10

A két darab közül az első volt minden tekintetben közelebb a színházhoz, a második – igazi ludakkal – szétesettségével, felületességével, üres poénkodásaival is inkább a kabaréhoz közelített. Mindkét esetben azonban egyértelműen az volt az érték, amit egyik-másik tapasztalt színész (Koncz, Pécsi, Bánffy, illetve Maros, Bodrogi és Agárdi) erős egyéniségével az előadáshoz hozzátett, s amit még egy Romhányi sem tudott üres-fecsegős exhibicionizmusával semlegesíteni.11

(1977. július 21. csütörtök)

Fonák Reggel Egerből vonatozás Bpestre, majd délután kettőkor a Keletiből – békéscsabai átszállással – Gyulára Páskándi Géza Távollevők

jére. Nagy beszélgetés útközben Tarján Tamással, akivel együtt utazunk, s aki a belépőjegyünket is biztosította. Géza mester tragikus bohózatával

, történelmi groteszkjével

Valló Péter, a rendező Hegedűs D. Gézával (Demeter), Papp Jánossal (Szelim), Tolnai Miklóssal (Kapitány), Szombathy Gyulával (Strázsamester) és Káldy Nórával (Magdaléna), ▼

10 Az epizodisták között pedig mindkettőben az akkori színművészetisek közül többen is szerepeltek olyanok, akik azóta a kortárs magyar játékszín jelentős teljesítményeit, alakításait hozták (pl. Gáspár Sándor, Pap Vera, Kováts Kriszta stb.), s akik közül, emlékszem, azon az estén főleg Görbe Nóra alakja, személyisége, dinamikus játéka vonzotta magához a szemem.

11 A legteljesebb mértékben jogosnak gondolom az előadásról írt kritikájában Fábián László megállapítását, aki szerint érthetetlen, miért gondolja néhány színházi ember, hogy van „könnyed nyári szórakozás” és van „súlyosabb, elmélyültebb egyéb évszakokban”, majd hozzáteszi: „Miért kellene föltételeznünk ezt a tudathasadást már eleve a nézőkben?”, s joggal véli úgy, hogy „ezek a »szórakozási sémák« inkább csak a szórakoztatók fejében léteznek, semmint a szórakozni kívánókéban”. (Fábián László: Egri csillagok

. Film Színház Muzsika, 1977. július 23.