Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Fried István: Petőfi Sándor: „nemzeti költő” „nemzeti költészete”
3 Fried István Petőfi Sándor: „nemzeti költő” „nemzeti költészete” Alázattal, fedetlen fővel, ájtatos lélekkel kell az embernek az ilyen Petőfi-vers szentségéhez közeledni, mert benne mint szentélyben és az áldozás szent titkában a titokzatos magyar föld tárul fel, amely itt kap elsőízben valami magasabb életszerű, kozmikus jelentőséget. Petőfi tájrajzai előtt a magyar föld nem létezett. (Miroslav Krleža)1 Nemzeti költő (Eötvös József)2 Egy horvát és egy Petőfi-kortárs magyar tanúságtételével akár elintézettnek minősíthetnők a kérdést, amelynek értelmezése a leegyszerűsítő manipulációtól az irodalom felől érkező fanyalgásig meglehetően széles skálán található. Részint attól függően, hogy ez a státus „önmagában” hordoz-e értéktartalmakat, vagy éppen ellenkezőleg, nem engedi az esztétikai minősítést érvényesülni, és esetleg belekényszeríti a „küldetéstudat” megint csak szélsőségesen magasztosító, illetőleg elmarasztaló kategóriájába. Arról nem is szólva, hogy (változó) költői önjellemzést nem egyszerűen hitelesít, máskor csekélyebb jelentőségűnek gondol, hanem az azonosulásra felkínált minden kételkedést figyelmen kívül hagyva (Petőfi esetében) egy, a romantika költői önszemléletének, személyisége hipertrófiájának tulajdonít. Miroslav Krleža följebb idézett mondata aligha fogható fel olyképpen, mint egy kultusztörténet része,3 a Krleža-életmű, többek között az a tanulmány, melyből idéztem, a horvát írónak a magyar irodalomhoz fűződő, messze nem egyértelmű, nagyon személyes viszonyáról árulkodik. Elmondható, hogy Krleža a maga revoltálásának, különállásának, a fennálló társadalmi és irodalmi viszo▼ 1 Miroslav Krleža, Petőfi és Ady a magyar irodalom két lobogója, ford. Lőkös István. Kortárs 17, 1973, 181–183. A folyóirat e számában tanulmányok Petőfi költészetének nem magyar nyelvű fogadtatásáról. 2 Idézi: Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete. Osiris, Budapest, 2002, 296. 3 A szerb (és horvát) Petőfi-recepcióról: Sava, Babić, Kako sm prevodili Petefija. Matica srpska, Novi Sad, 1985.
