Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
36 hagyományaitól, Kisfaludy műveinek tematikus hatása azonban megfigyelhető ezekben a szövegekben is. A fiatal szerelmesek és az öreg kérő szerelmi háromszöge például A kérők című drámájából is ismert; a csel-vígjátékok hagyományos motívuma. (Csalódások, Három egyszerre ) Martinkó felveti annak a lehetőségét is, hogy Petőfi csupán „laptölteléknek” írta ezt a novellát,25 az Ibolyák két elbeszélése azonban rámutatott arra, hogy A szökevények A párbaj ban és A bajazzo ban is meg figyelhető poétikai sajátosságokkal kísérletezik tovább, vagyis nem előzmények nélküli, hanem tudatos prózapoétikai építkezés eredménye. A novella egyik legérdekesebb vonása a csattanó funkciójának kiterjesztéséből következik, a vége felől a szöveg egésze és az egyes diádok is új értelmet kapnak; a szöveg újraolvasásakor a töredékes mondatok más tartalommal telítődnek, és a különböző szereplők megnyilatkozásai más megvilágításba kerülnek: fény derül a rejtett konnotációkra.26 Az újabb és újabb olvasások során átalakulnak a lexiák – az olvasó már más egységeket tart a jelentés kialakításának szempontjából relevánsnak – ezért más konnotációk kezdenek el működni a szövegen belül. A művészi szövegek sokszínűségét, pluralitását épp ez a jellemző adja. Umberto Eco ezt a pluralitást tekinti az esztétikai szövegek ismérvének.27 Mivel e három novella több szempontból is nagyon hasonló szerkezeti, poétikai megoldásokkal kisérletezik, feltételezhetjük, hogy ha az Ibolyák -füzetet sikerült volna publikálni, az abban szereplő két novella is hasonló fogadtatásban részesült volna, mint A szökevények . A szöveg május 8-i megjelenése után egy héttel publi kálta Garay János az Életképek című folyóiratban a kritikáját, melyben a novella eredetiségének (eredetieskedésének?) kérdését veti fel: „A szökevények” Petőfytől ( Pesti Divatlap 6. sz.) eredeti novellának czimeztetik, ’s valóban igen eredetiek lennének novelláink, ha így írnók azokat, olly eredetiek, hogy még!...28 Garay szarkazmusa azt sugallja, hogy bár Petőfi művében az eredetiség szándéka megvolt, a kortársak nem érzékelték paradigmateremtőnek. Tíz nappal később a ▼ 25 U O, 58. o 26 Roland Barthes szerint egy mű befogadásának és értelmezésének csupán kezdete a szöveg egyszeri elolvasása; az újraolvasás lényege, hogy másodjára az olvasó már sokkal több információ birtokában fut neki a szövegnek; így a mű elsődleges tapasztalatának birtokában már képes lesz a konnotált jelentések felismerésére is. Az S/Z -ben Barthes az olvasás egységeként a lexiákat nevezi meg, azokat az alapvető és elemi szemantikai egységeket, melyek összhatása révén jut el az olvasó a szöveg értelmezéséig. Az újraolvasás jelentősége abban áll, hogy a szöveget kiemeli saját belső idejéből, az események egymásutánisága megbomlik. (Vö. Roland Barthes, S/Z , Bp., Osiris, 1997) 27 Umberto Eco , A nyitott mű: válogatott tanulmányok , Bp., Gondolat, 1976, 224–245. 28 Garay János, Hírlapi méh , Életképek, 3 (1845), I, 644.
