Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
37 Honderüben is megjelent egy, már sokkal elemzőbb és alaposabb kritika, amelyben a kritikus a novella cselekményét és kidolgozottságát bírálta: „E beszélyt inkább vázolat és tervnek semmint befejezett műnek kell tekintenünk, melly körülményen azért sajnálkozik rostáló, mivel e létező anyagokból csinos – és sok erkölcsi hatással bíró – novellát lehet vala szerzőnek írnia.”29 A Honder ü kritikusa A szökevények cselekményét jó alapnak tartja, amelyet ha jobban kifejtene, kidolgozna Petőfi, sikeres és szép novella lehetne . Kritikai észre vételként a kortársak részéről a fentiek alapján a következők fogalmazódtak meg: Petőfi egy érdekes történettel állt elő, amelynek fabulája megfelelő lenne a kor novellaeszményének – szórakoztatja és emellett „erkölcsileg is nemesíti az olvasót”. Petőfi a „hibát” ott követte el, hogy nem a megszokott, regényes formában írta meg a beszély t. (Vagyis a szüzsé formája okozta az elbeszélés sikerületlenségét.) Nem folytatta a Kisfaludy Károly által Magyarországon is meghonosított, alapvetően német mintákat követő novellahagyományt, hanem alapjaiban gondolta újra a műfajt, felhasználva helyenként balladisztikus és drámai elemeket is: Petőfi a német Dialogroman poétikai jegyeinek rövidprózára való átültetésével kísérletez hetett. Műfaji kérdések Petőfi első prózakísérletei kapcsán A szökevényekkel foglalkozó tanulmányok a szöveg műfaját egyértelműen és egy hangúlag novellaként határozzák meg, Petőfi saját maga is ebbe a műfajba sorolja mindhárom korai novelláját – ezt alcímükben jelzi. A novella fogalma azonban – ahogy arra Hansági Ágnes is rámutat30 – a 19–20. században lényegesen megvál tozott; arra, hogy az 1800-as és 1900-as évek novellafelfogása merőben más volt, Galamb Sándor Gyulai Pál novelláiról írt tanulmányából31 következtet: a 19. szá zadi novellák jóval hosszabbak voltak, huszadik századi szemmel már regénynek tarthatnánk őket, hiszen a 20. századi felfogás inkább a rövid terjedelmű – hírlapi tárca hosszúságú – prózai elbeszéléseket nevezi novellának. Hansági értelmezésében Galamb arra mutat rá, hogy a különböző műfaji kategóriákat nem lehet teljesen objektíven vizsgálni, csak az adott irodalmi kontextusban: hiába a terminusok állandósága, ha az olvasói, befogadói elvárások egészen eltérőek a különböző ▼ 29 N. n ., Honderü, 3 (1845), I, 420. – idézi Endrődi Sándor, Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842–1848, kiad. Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán, Bp., Kunossy, Szilágyi és társa Könyvkiadóvállalat, 1910 (Petőfi-könyvtár), XXIX–XXX. füzet, 89. 30 Hansági Ágnes, Irodalmi kommunikáció és műfajiság , Bp., Akadémiai, 2022. 31 Galamb Sándor, Gyulai Pál novellái , ItK, 1921/1, 99−141.
