Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Csikós Gréta: Petőfi Sándor első novellakísérletei
35 fel, amely leginkább a balladák narrációjára emlékeztet, és ami A sz ö kevények nek is meghatározó jellemzője lesz. Az epizodikusság és az epizódok hiányzó kapcsolásai is ezt az elbeszélésmódot erősítik. Ezek a szövegbeli kihagyások az olvasó fantáziájára és értelmezésére bízzák a történet cselekménysorrá alakítását. Az Ibolyák-füzetben megőrzött másik elbeszélés, amelynek címe A bajazzo , motivikus-tematikus szempontból szorosabban kötődik a színházhoz, a színpadiassághoz: egy vándorcirkusz bohóca, egy bajazzo halálának körülményeit beszéli el. A novella címében szereplő bajazzo a comedia dell’arte egyik – hagyományo san tragikus – típusfigurája, karakterét a látszat és valóság feszültsége hatja át.22 A főszereplő Ricco egyszerű fiú, aki őszinte érzelemnek hitte egy grófnő fellángolását. A novella – hasonlóan A párbajhoz – négy epizódra tagolódik, az egyes részek átkötés nélkül, itt is időrendi sorrendben követik egymást. Bár a narratív szövegszekvenciák lényegesebb szerepet kapnak ebben a novellában, mint A párbaj ban, a szövegben még így is egyértelműen a párbeszéd dominál. A negyedik epizódban megjelenik a tömeg megszólaltatása, ezzel a gesztussal később A szökevények is él, alátámasztva, hogy ebben az esetben is tudatos elbeszélői, poétikai kísérletről van szó. A szökevények (1845) – az első publikált novella A Petőfi-filológia A szökevények et többnyire „jelentéktelen apróságként” tartja számon, erőtlen próbálkozásként, amelynek egyetlen érdeme, hogy megszólalásmódjának egyszerűsége kiemeli a kor divatos novellái közül.23 Behatóan Martinkó András foglalkozott Petőfi prózai életművével A prózaíró Petőfi és a magyar próza stílus fejlődése című 1965-ös munkájában. A szökevények szerinte művészileg nem igazán jelentős. Petőfi azonban a Pesti Divatlap segédszerkesztőjeként alaposan ismerte a kor novellisztikáját, tisztában kellett lennie a műfaj narrációs és nyelvi követelményeivel,24 éppen ezért valószínűbb lehet a hagyománnyal, a bevett metódusokkal való tudatos szakítás szándéka, mint az irodalmi „műveletlenség”. Az elbeszélés sajátos ritmusát a dialógusok és a kivonatos elbeszélések váltakozása adja. A szövegben a dialógusok dominanciája érvényesül: ez a mű jelenetező szerkesztésmódja miatt fontos, a cselekmény főbb elemeit a párbeszédekből ismerjük meg. Bár Petőfi elfordult a Kisfaludy Károly által képviselt víg novella formai ▼ 22 A bohócfigura, mint irodalmi motívum Daemmerich szerint négy alapfunkciót tölt be az irodalmi művekben – megtestesíti az emberi korlátoltságot és értelmetlen viselkedésre, nevetésre késztet; esetleg maszkja alatt jó emberismerő képességet rejteget; vagy olyan érzéseket és gondolatokat fejez ki, melyekről az emberek inkább hallgatnak, illetve viselkedése, cselekedetei leképezik a magasra törő tervek és a bukás hétköznapi szembenállását. – Horst S. und Ingrid G. Daemmerich , Themen und Motive der Literatur: ein Handbuch, Francke Verlag, 1995, 88. 23 Pintér Jenő, Magyar irodalomtörténet – Tudományos rendszerezés, Bp., Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1933, VI, 374. 24 Martinkó , A prózaíró Petőfi , 58.
