Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 3. szám - Novák László Ferenc: Étkezési kultúránk sarkköve: a sertés és szalonnája
91 A történeti forrásokban nincsen magyarázat a „szemet”-re, „szemet pénz”-re, „szemet sertés”-re, „szemet vetés”-re vonatkozóan.5 A jobbágyok vallomásából az derül ki, hogy ahol létezett, csupán néhány esztendeje vezette be a földesúr ezt az adónemet. A XVIII. századi forrásokban rendre „S. V.” (Salva Venia = bocsánat a kifejezésért, közönségesen) rövidítés fordul elő, ami általánosságban a „közönséges disznó” vagy sertés egyszerű, közönséges minősítéssel hozható kapcsolatba, ellentétben azzal, amikor konkrétan „öreg sertés”-ről, a süldők és malacok öreg sertés számbavételéről beszélnek a legelőhasználat, legeltetés kapcsán. Hogy nem kifejezetten a sertéstartással áll kapcsolatban a „szemet” jelző, megerősíti a kerekgedeiek példája, akik „szemet vetés”-ért, közönséges vetés után fizettek adót. Tehát, a „szemet” közismert, közönséges, egyszerű adónemnek bizonyul, amely lehetett sertéshez kapcsolódó pénz, maga a sertés haszonállat, de földhasználattal kapcsolatos vetésterület is.6 Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszok is bőséges adatokat szolgáltatnak Gömörből 1769-ben a pénzbeli és az in natúra (természetbeni) adózásra, ajándékozásra vonatkozóan. Almágyon arról beszéltek a jobbágyok, hogy „kinek sertése vagyon, egy egy szemet sertést ” szolgáltat be földesurának. 7 Détéren az adózással kapcsolatban vallották 1771-ben, hogy „Méltóságos Báró Vécsey Sándor Úr részirül való Jobbágyok, minden egész Házhelytül, hetes pénzt Kilentz Garast, szemet pénz t hat mariast /:Mivel mikor az Isten Makkot ad, semi váltott nem adnak:/ Lied pénzt egy mariast fizetnek . Ezen szokás pedig negy esztendeje hogy behozatott . Horváth György Úr részirűl valók pedig szemet pénzt kilencz mariast vagy a helyett minden egész Házhelytül egy egy sertést. Vajat egy öreg Ittzét vagy a helyett három Rhenes forintokat fizetnek. Ezen szokás pedig két esztendődül fogva kezdődött .” 8 Kerek Gede úrbéressége arról is beszélt, hogy „Horváth György Uram részirül minden egész ház helytül Szemet vetést , kilencz Márjással váltyák meg [...] A szantó fölgyeinek harmad része [...] igen sovány, és nem ganajozható.”9 Jesztén „esztendőnkent min den különös Gazda egy Sertést, mellyet Szemet sertésnek hívnak és egy pár Csirkét szokot fizetni” – jegyezték fel.10 Péterfalán „egész Ház helyes Gazda Méltóságos B. Vétsey Sándor Úr résziről való, Szemet sertés pénzt harom Rhenes forintot ád ▼ 5 A sertéstenyésztéssel foglalkozó néprajzi monográfia sem tartalmaz erre vonatkozó anadatokat. Lásd Paládi Kovács Attila: A magyarországi állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század közepéig. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1988; Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991. 6 Novák László Ferenc: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból [Details to the ethnography of Gömör from the 18th Century]. In: Néprajz – Muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (szerk. Tóth Arnold). Miskolc. 7 Possessio Almágy. MNL Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltár C 3003. 86 c. 4. sz. 8 Possessio Détér MNL OL HTL C 3004. 87 c. 31. sz. 9 Possessio Kerek Gede. MNL MNL OL HTL C 3006. 89 c. 84. sz. 10 Possessio Jeszte MNL HTL C 3006. 89 c. 72. sz.
