Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 3. szám - Lakatos-Fleisz Katalin: „Az élet legősibb princípiuma színészi” (Szentkuthy Miklós: Szent Orpheusz breviáriuma I. Széljegyzetek Casanovához)
81 Lakatos-Fleisz Katalin „Az élet legősibb princípiuma színészi”1 (Szentkuthy Miklós: Szent Orpheusz breviáriuma I. Széljegyzetek Casanovához) Szentkuthy Miklós a Széljegyzetek Casanovához cím alatt megjelent (1939), a Casanova-memoár kommentárjait tartalmazó kötetében2 ‒ minden esztétikuma, szerelemről, vágyról, nőről szóló rebbenő és mély értelmű eszmefuttatásai mellett ‒ van valami nyugtalanító. Kommentárról lévén szó, az esszéisztikus, elmélkedő hangnem rendben van – bólinthat az olvasó. De van itt valami más is. Tudjuk, a gondolat, a gondolati ívek mint olyanok egymás viszonylataiban egységességre, rend-szerűségre törekednek. Ezzel szemben a kommentár gondolatainak egymáshoz képest inkább széttartó a viszonyuk. Egy gondolat rend-szerűsége csakis annak a bizonyos gondolatnak a határáig terjed. Azon túl, mintha az egyes gondolatait el-elhagyogatná a beszélő – mintha egy óriási lyukas zsebből pazarolná – új és újabbakkal tömködi a zsebét, amelyeket megint csak elhagy. Olyan ez, mintha egy óriási hullámzó tenger közepén állna az olvasó, csakis a hullám, a hullámzás a biztos, de ha megkérdezné tőle valaki, milyen a hullám, milyen a külseje, formája, mi a tartalma, nem tudna rá válaszolni. Mi ez a Velenceszerű, sötét lagúnás, inkább a zenéhez, mint a szó világosságához hasonló birodalom? Mi ez a fluid esztétikum, amely minden oldalról körülnyaldossa az olvasót? (Mert ha a hullámról nem lehet beszélni, a hullámzásról már igen.) Először is magáról a kötetről ejtsünk néhány szót. Szentkuthy műve kis fejezetekre osztott, számokkal ellátott olvasónapló.3 A könyv lapjain Casanova nemcsak a nőhódító alakjában áll előttünk, de részletes, sokrétű képet kapunk intellektuális, szellemi törekvéseiről, egy különös lelki alkat töprengéseiről, buktatóiról is. Mindez szubjektív elánnal, a beszélő saját személyének fénytörésén keresztül van megmutatva. Előfordul, hogy a beszélő saját személyes érdeklődésének kedvéért kitérést tesz, és a Casanova-kommentárhoz csak lazán kapcsolódó, de a beszélőt nagyon is foglalkoztató Petrus Abaelardus Sophismata Eroticá ját, vagy épp Tintoretto Zsuzsanna-képét értelmezi. (Utóbbi maga is Velencéhez kötődik, egy 1937-es olaszországi körutazás alkalmához, amikor is Szentkuthyra egy Tintorettoéletműkiállítás gyakorolt nagy hatást.) ▼ 1 Jelen esszé az NKA‒Szépirodalom Kollégiuma alkotói pályázatának támogatásával készült. 2 Magvető Kiadó, Budapest, 2008. 3 Mivel Casanova emlékiratait először németül adták ki, és Szentkuthynak a 30-as években ez a német kiadás volt a birtokában, innen a szövegben előforduló számos német nyelvű idézet.
