Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 3. szám - Rigó Róbert: Egy betiltott antológiáról (Ifjúság királya, szerkesztette: Pintér Lajos)
23 felsorakozó népi írók táborába.6 Pintér Lajos antológiájában Sinka István kiemelt szerepet kapott kilenc versével, nála többel csak a címadó verset (Tűz ) jegyző, és a kötet szerkezetét meghatározó Nagy László szerepelt 18 verssel, Radnóti Miklós tizenhárommal és József Attila tizeneggyel, majd Petőfi Sándor héttel. Reményik Sándor a két világháború közötti erdélyi líra kiemelkedő alakja volt, akit – mint a határon túli magyarság jeles költőjét és a transzszilvanizmus képviselőjét – a rendszerváltás előtt a tiltott kategóriába sorolták.7 A kiadó másik problémája a vallásosság megjelenése lehetett az említett versekben. A Kádár-korszak egyházpolitikájának alapját a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1958-as határozatai biztosították. Ezekben rögzítették, hogy a szocialista államban is hosszú távon számolni kell az egyházakkal, ezért együtt kell működni velük. A határozatokban különválasztották a „klerikalizmus”, azaz az „egyházi reakció” elleni harcot – amit politikailag ellenségesnek tekintettek –, mert az szerintük a szocialista rendszer megdöntésére törekszik, és a vallásos ideológia visszaszorításának célkitűzését. Rögzítették, hogy az egyházaktól elvárják a „szocializmus építésének támogatását” és az egyházon belül is a „reakciós elemekkel” szembeni fellépést. Előírták, hogy vezető pozíciókba csak lojális egyházi emberek kerülhetnek, a lelkészek „rendszeres politikai nevelését” a békemozgalomban kell megszervezni, a fiatalokkal kizárólag az iskolai hitoktatás, valamint az elsőáldozásra, bérmálásra és konfirmációra történő felkészítés keretében foglalkozhatnak, „minden más (sport, vetítés, énekkar, iskolán kívüli hittan stb.) »megengedhetetlen«”.8 Rögzítették, hogy a vallásos világnézet elleni harcot folytatni kell, míg az el nem tűnik az emberek tudatából. A határozat előírta a vallásos tömegben folytatandó felvilágosító és nevelőmunka részleteit, például azt, hogy a „tudományos materialista világnézet terjesztése” minden állami oktatási, kulturális és tudományos intézmény, valamint a sajtó és könyvkiadás feladata, és a pedagógusok világnézeti nevelésére is különös gondot kell fordítani.9 A korszak cenzúrájára jellemző volt, hogy a korabeli kiadóknál megjelenő könyveket a publikálás előtt megbízható funkcionáriusok sora ellenőrizte. A könyvek megjelenését a Kiadói Főigazgatóság engedélyezte.10 A folyóiratok esetében a főszerkesztőn kérték számon a cenzori feladatokat, Pintér Lajos is megemlíti, hogy a Forrás főszerkesztőjeként Hatvani Dániel számos pártfegyelmit kapott ilyen ▼ 6 Sinka István életművével kapcsolatosan lásd bővebben a Parnasszus 2017. évi 1. számát, mely teljes egészen Sinka mun kásságával foglalkozik. Különösen Sinka Zoltán: Keresem ősöm udvarát. Apámra emlékezem című írása. http://epa.niif. hu/03700/03714/00005/pdf/EPA03714_parnasszus_2017_1.pdf (Letöltés ideje: 2023. január 9.) 7 Nánó Csaba: Reményik Sándor, az ízig-vérig erdélyi költő. https://erdelyinaplo.ro/elo-emlekezet/remenyik-sandor-az-izigverig-erdelyi-kolto (Letöltés ideje: 2023. január 9.) 8 Köbel Szilvia: „Oszd meg és uralkodj!” A pártállam és az egyházak. Rejtjel Kiadó, 2005. 133. 9 Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről. Forrás , 2022. februári szám, 28–64. 30. 10 Horváth i. m. 80.
