Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Varga Imre: Tóth László: Hagyomány és identitás
102 tanuló egyetemisták kapcsolódtak be. Vezetői közé Paksi László pozsonypüspöki káp lán, Arany Albert László nyelvész, Hentz Zoltán, Lipcsey Gyula , Krausz Zoltán , Varró István és Hajdú László tartoztak. A magyar lakosság minél jobb informálása érdekében a szervezet sokszorosított illegális lapokat is kiadott. A Barslédecen és Pozsonyban szerkesztett nyugat-szlovákiai terjesztésű Gyepű Hangja készítője Hentz Zoltán és Lipcsey Gyula, a Rozsnyón szerkesztett közép- és kelet-szlovákiai terjesztésű Észak Szava készítője pedig Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László voltak. 1946-ban Felvidék címmel egy harmadik illegális magyar nyelvű lap is megjelent. A Szövetség állandó kapcsolatot épített ki Mindszenty József esztergomi hercegprí mással, akit folyamatosan tájékoztattak a magyar kisebbséget sújtó jogfosztó intézkedésekről. A szervezet fellépett az erőszakos szlovákosítással, a reszlovakizációval szemben, s időszaki lapjaiban annak elutasítására biztatta a lakosságot. A párizsi békekon ferenciára memorandumot intézett a magyar kormány vezető tisztségviselőihez, amelyben a szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek védelmére szólította fel őket. A memorandum követelte, hogy a magyar békeküldöttség ragaszkodjon a „népet földdel” elvhez, vagyis ha Csehszlovákia nem akarja biztosítani a magyar kisebbségnek az 1938 előtti kisebbségi jogokat, akkor csak az államhatárok megváltoztatása jelentheti a megoldást.” A memorandumot eljuttatták Nagy Ferenc miniszterelnökhöz, Gyöngyösi János külügyminiszterhez, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyetteshez, Szakasits Árpád köztársasági elnökhöz, Ravasz László református, Ordas Lajos evangélikus püspökhöz és Mindszenty József hercegprímáshoz is. „A csehszlovák hatóságok természetesen felfigyeltek az illegális szervezkedésre, s a párizsi békekonferenciát követően fokozatosan felszámolták tevékenységét. A pozsonyi Állambíróság 1949. december 30-án ítéletet hirdetett a Népi Szövetség aktivistái, valamint az ugyancsak magyarországi kapcsolatokat fenntartó Bokor Ferenc kántortanító és társai elleni perben, akiket a köztársaság elleni bűncselekménnyel és a népi demokratikus rendszer megdöntésének előkészítésével, ill. államtitkok (sic! V.I.) elárulásával vádoltak. Az ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-perben összesen 32 személy, köztük 20 római katolikus pap és 4 református lelkész ellen emeltek vádat; Arany Adalbert László nyelvészt, egyetemi tanárt, a szervezet vezetőjét 8 év, Hentz Zoltán főiskolai hallgatót, Hajdú László gépészmérnököt, Varró István egyetemi hallgatót, Krausz Zoltán filmrendezőt és Restály Mihály katolikus lelkészt 6 év, Mészáros Gyula katolikus káplánt, Lipcsey Gyula főiskolai hallgatót és Bokor Ferenc katolikus kántortanítót 5 év, Vízváry László református lelkészt 2 év fegyházbüntetésre ítélték, a többi 22 vádlottat felmentették a vád alól. A rendszerváltás után, 1990. szeptember 12-én, a Kassai Területi Bíróság rehabilitálta a Népi Szövetség aktivistáit: a már elhunyt Arany A. Lászlót, Restály Mihályt, Hentz Zoltánt, Varró Istvánt és Vízváry Lászlót, valamint a még életben lévő Krausz Zoltánt, Mészáros Gyulát, Lipcsey Gyulát és Hajdú Lászlót.”
