Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Juhász Attila: Párhuzamok és összeillesztések (Géczi János: Judith, avagy a baltás gyilkos felesége)
94 lehet teljes,6 nincs kiemelt motivikus vonulata 7 sem, bár vannak csak itt említhe tően visszatérő elemei, mint például az anyával kapcsolatos hiányérzet és ambivalens megismerésvágy. Mindezekkel együtt, vagy ezek ellenére is, úgy tűnik, hogy a Judith... alapvetően a fejlődésregény hagyományosabb ismérveinek felel meg. Géczi ugyan A tenyérjós recepciójára utalva a mostani regényre is vonatkoztathatónak tartja a már idézett nyilatkozatban az összetett műfajiságot, de az ott említett egyéb kategóriák8 érvényessége – itt részletesebben nem tárgyalandó okokból – jóval kevésbé indokolható. Mielőtt a gyermektörténeti hangsúly regénypoétikai vonatkozásai kerülnének szóba, érdemes kitérni arra, hogy mi indokolhatja az anya címszereplőként való említését, különös tekintettel arra, hogy A tenyérjós is megnevezhette volna őt címében egy értelmező jelzős szerkezettel, illetve arra, hogy az újabb műcím értelmezős szerkezete Judithot mint feleséget említi, pedig ő kifejezetten anyai mivoltában kap aktuálisan szerepet. A név kiemelését alátámaszthatja, hogy a regény kezdete, első negyede valóban az ő történetét „folytatja”, viszi tovább (ha nem is cselekménydúsan és nem is messzire), s hogy a fejezetek felét kitevő kis Ajaz-történet mégiscsak az ő „fonalrengeteg-katalogizáló” múltfejtése eredményeként tárul fel, majd miután ettől függetlenül a narrátor maga is elbeszélteti a fiatalemberrel életrajzát, ismét Judith jelenének hangulatai, reflexiói, megnyilatkozásai alkotják és zárják a fő vonulatot. A feleségi státusra való címbeli utalás pedig annak kapcsán tűnhet mégis észszerűnek, hogy kis Ajazból érthető módon hiányoznak az anya-gyermek viszony klasszikus érzelmei (ahogy Judithban sincs meg a szerzői utalás szerint az anyai érzés), illetve helyettesítő vagy szinonimikus jelleggel az apai, az Ajaz által fiában indukált apai-fiúi láttatásmód csak ezt a nexust avatja relevánssá, életszerűvé. (A két regényből összességében persze Judithról tudunk meg jóval többet, s ha itt nem is az ő élete kap szemléletesebb-teljesebb megvilágítást, mégis beszédes az a metaforikus szituáció, amikor a jósda fényviszonyaiból adódóan találkozásuk alkalmával „az ablak (...) Judithot világítja meg, a fiúnak csak a kontúrja éles” – ld. 400.) A „gyermektörténet”, vagyis kis Ajaz nevelkedés- és fejlődéstörténete az identitásproblematikai, személyiség-lélektani és megismerés-módszertani – a fülszövegben is hangsúlyozott – vonatkozásokra koncentrál, de ezek mellett sok ▼ 6 A 60. fejezetben már szerzői narráció által kiegészítve a fejlődésrajzot az is szóba kerül némi iróniával vegyítve, de csupán egy kiadós felsorolásban, hogy mennyi minden maradt ki nemcsak a korábbi mesélő életéből, hanem ekképpen a fejlődéstörténetből, azaz a regényből is. 7 Kiemeltnek tűnhetne tán a szexus-motivika gyakori felbukkanása, hiszen a kamaszodó és ártatlanságának elvesztését is megélő fiatalember életének ez fontos része, de más elemekkel – pl. a tüntetésekre való hivatkozásokkal – együtt ez is a regény teljes egészében nyomon követhető láncolati elem, nem speciálisan kis Ajaz történetéhez kötődik. 8 Ld. uo.: „filozófiai kaland-, család- avagy nemzedéki regény”.
