Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Graf Dorka: A szolgálólány meséjének transzmediális világa
88 árnyalja korábbi művét, mégpedig nem szimpla átírással vagy javítással, hanem a világának kibővítésével. Atwood maga fogalmaz így: „Harmincöt év hosszú idő arra, hogy az ember átgondolja a lehetséges válaszokat, és ezek a válaszok idővel megváltoztak, mivel maga a társadalom is megváltozott, és a lehetségesből hétköznapi tény lett.”7 A Testamentumok 15 évvel az első regény után folytatódik, az elbeszélő már nem Fredé, hanem három másik nő, három különböző életkorú, Gileádverzum más és más társadalmi rétegéből. Az alkotási folyamatba Margaret Atwood nem engedte beleszólni a sorozat alkotóit és Bruce Millert, de a történet alakulásába beavatta, a különböző történetszálak folytatását megosztotta vele.8 Az egyik ilyen sarkalatos pont, amelyről egyeztetniük kellett, az Fredé és a Nick, a sofőr gyermekének sorsa volt. Mivel a már tinédzser Nichole az egyik elbeszélője a Testamentumok nak, a sorozat alkotóinak alkalmazkodniuk kellett Atwood elképzeléseihez, életben kell tartaniuk a még csecsemő karaktert. A legmarkánsabb változtatás az, hogy a három, a korábbi történetben marginális karakter most középpontba kerül, hangjuk felerősödik, bensőbb érzéseik pedig napvilágot láthatnak. A szolgálólány meséjében, az őstörténetben Lydia néni karaktere egy ellenszenves, szadista karakter, aki élvezetét leli a fiatal lányok kínzásában, legyen az fizikai, érzelmi bántalmazás. Ezzel szemben a Testamentumokban megszólaló Lydia néni egy kiábrándult karakter, aki élete vége felé próbál száomtvetni saját hibáival, próbál objektívan nyilatkozni arról a rendszerről, amelyet segített kiépíteni, amelyben hitt, és amelyben mégiscsak csalódnia kellett. Atwood jól árnyalja a már kialakult Lydia-képet, hihetően, hitelesen írja le a megtört idős asszonyt. Lydia mellett megjelenik a sorozatbeli Nichole, aki már tinédzserként szembesül születésének körülményeivel, próbálja feldolgozni saját érintettségét. A harmadik karakter pedig Agnes Jemima, akin keresztül egy olyan karaktert ismerhetünk meg, aki nem ismeri valós gyökereit, identitását elsősorban Gileád határozza meg, nemcsak Gileádban él, de Gileád szellemiségében is. Atwood élhetett volna azzal a lehetőséggel is, hogy egyszerűen folytatja Fredé történetét, de a nagyobb kihívás felé fordulva inkább megvilágította azokat a homályos foltokat, melyeket az első szövegben nem kívánt, tovább tágítva ezzel a szöveg világát. A Gileádverzum nem csak a három nő története és hangja miatt tágult tovább a Testamentumok kal, hanem jóval több információt tudunk meg belőlük. Gileád belső, titkos információit meséli el Lydia, a köztársaság hanyatlását és a végna-▼ 7 Atwood, Margaret: Testamentumok. Fordította Csonka Ágnes. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 610. oldal. 8 Chu, Henry: Margaret Atwood on New Book ‘The Testaments’: ‘Instead of Moving Away From Gilead, We Started Moving Towards It’, The Variety, 2019. Online elérhető: https://variety.com/2019/tv/news/margaret-atwood-the-testaments-thehandmaids-tale-sequel-1203329718/
