Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 2. szám - Lengyel András: A szerkesztő Ignotus Pál (Adatok és szempontok a Szép Szó történetéhez)

29 „nap mint nap” együtt söröző vagy/és ebédelő József Attila előtt nem is titkolta. Ez, Cserépfalvi üzleti és politikai érdekein túl, már jelentős ideológiai törésvonal­ról árulkodik: a Szép Szó és a „progresszív”, nem rasszista népiekkel való együtt ­működés lehetősége megszűnt. És ez szembekerült József Attila elképzeléseivel is. Hogy ez a törés már következmény volt-e, vagy ok, nem könnyű megmondani. Mindenesetre ez a Cserépfalvitól regisztrált helyzet időben nagyjából egybeesett egy nagy változással. József Attila „elfáradásával” és Fejtő dinamikus nyomulásával. Fejtő ekkorra egyre több feladatot vett át a költőtől, s vont magához, súlya pedig ugrásszerűen megnőtt. Egyre inkább ő lett a meghatározó szerkesztő – és egyben a lap legtermékenyebb ideológusa is. Sokat írt. József Attila viszont egyre inkább csak a Szép Szó házi költője pozíciójába szorult vissza. Ez persze a költőt érthetően nem elégítette ki, sérelemként élte meg, és háttérbe szorulása a Szép Szó számára is veszteségnek bizonyult. Mint szerkesztő stigmatizálódott, „megbízhatatlan” lett, akire, így szólt az érv, „nem lehet számítani”. Fejtőnek viszont, nyomulásához, szüksége volt Ignotus Pálra, és ez kettejük együttműködését megerősítette, ám ezzel jórészt Fejtő kezébe csúszott át az irá­nyítás. Ignotus Pál formális tekintélye persze megmaradt. Közel egy évtizeddel volt idősebb Fejtőnél, pedigréje is, kapcsolatrendszere is a „polgári” establishment fontos kulturális aktorává tette, s ott, ahol ő mozgott, súlya is volt. S ami Fejtőtől sok szempontból előnyösen különböztette meg, emberi minősége is integratív sze­mélyiséggé tette. Leginkább az ő embersége biztosította a szerkesztőségen belüli (viszonylagos) kohéziót, így József Attila „megtartását” is. 6 Szerepének sok eleme utólag már nem, vagy csak nagyon nehezen ragadható meg. Néhány viszont még ma is viszonylag jól rekonstruálható, leírható. 1936 nyarától Ignotus Pál magatartása sajátos kettősségről árulkodik. A nyár folyamán végbement a Szép Szó „urbánus” félfordulata, ami Cserépfalvi Imre elége ­detlensége ellenére nem feloldódott, hanem az év végére a kiadóval való szakításig vezetett. (A Szép Szó kiadója 1937-től már Dormándi László vállalata, a Pantheon volt.) Ez, közvetve, de jól érzékelhetően, a Cserépfalvival rokonszenvező József Attila pozícióját is tovább gyöngítette. A költő, finoman szólva, ettől nem volt boldog. A Szép Szó bázisa pedig mindenképpen szűkült; a „koalíció” gyengült. Ez kétségkívül egyféle „zsidó” ressentiment jeleként is értelmezhető, s ebben Ignotus Pál és Fejtő között nem mutatkozott érdemi különbség. A József Attilához való viszony alakulásában azonban Ignotus Pál magatartása elfogadóbb, méltánylóbb maradt. 1936 nyarán, a szárszói nyaralás idején ő is ingerülködött, nem értette a költő passzivitását. Augusztus 5-én, szerkesztési kérdésekről (például Bóka László

Next

/
Thumbnails
Contents