Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Lengyel András: A szerkesztő Ignotus Pál (Adatok és szempontok a Szép Szó történetéhez)
20 valójában „lírikus”, nem összefüggő, koherens ideológiát képvisel, hanem elveit „szétmorzsolja”, személyes viszonyulássá alakítja át. „Szó sincs arról, hogy alapjában véve publicista és kultúrpolitikus lenne – bár hát annak is megállja a helyét”, írta róla a költő. „Én őt inkább idealista lírikusnak látom: ideálja a racionalizmus, melyen oly heves szenvedéllyel csüng, hogy lehetetlen észre nem venni benne egy ősi irracionalizmus éltető erejét. [...] Az is igaz viszont, hogy Ignotus Pál éles ésszerűséggel dolgozik, ujja-hegye keményen fogja meg mindig az ideális tárgyat, a fogalmat, de szétmorzsolja, ahogy például a liberalizmus fogalmát szétmorzsolta, hogy így aztán liberalistának vallhassa magát [...]. Ez pedig a lírikusra jellemző.” (ÖTC 2018. II. 1132.) Ez a jellemzés, nem kétséges, az ideológus bírálata, de – paradox módon – az ember dicsérete is; és amikor József Attila azt írja, hogy szerkesztőtársa „nem síneket fektet le, hanem a vízen mozog”, arra a nyitottságra, pragmatizmusra is utal, amely kettejük együttműködését is lehetővé tette. S azt kell mondanunk, ez lett Ignotus Pál „szerencséje”; ez helyezte őt az irodalmi élet olyan posztjára, amelyen megmutatkozott gondolkodástörténeti jelentősége. Ez a magatartása tette lehetővé, hogy korábbi politikai ellentéteiket, személyes sérelmeket és előítéleteket lebontva József Attila szövetségese lehessen a Szép Szó megteremtésében és működtetésében. S e szövetségük – hosszú „mosolyszünet” után – olyan folyóiratot eredményezett, amely megteremtette József Attila nagy költővé válásának szociológiai lehetőségét , s ugyanakkor, nem utolsósorban, József Attila révén jelentős irodalmi és kulturális folyóiratot adott a magyar szellemi életnek. Méghozzá egy nagyon nehéz történeti periódusban. Ignotus Pál mint a Szép Szó egyik alapítója és szerkesztője, beírta nevét (saját jogán!) a magyar irodalom történetébe. Szerkesztői szerepének fölmérése tehát megkerülhetetlen. 2 A Szép Szó alapításának kezdeményezője és motorja József Attila volt (vö. Lengyel 1996). Ez egyszerre meglepő és érthető. Meglepő, mert József Attila szociológiai helyzete egyáltalán nem indokolt egy ilyen vállalkozást; sem pénze, sem irodalomközéleti pozíciója nem volt hozzá. A napi megélhetés is gondot okozott neki. De mégis érthető ez a fejlemény. Nemcsak kitűnő költő volt, aki, érthetően, vágyott a saját fórumra (a „lapalapítás” a kor marginális alkotóinak egyik állandóan ismétlődő, meghatározó ambíciója volt); de elsőrendű analitikus elme is, aki több lépéssel előrébb járt gondolkodásban, mint kortársai többsége. Saját sorsát, helyzetét elemezve rájött, az ország kritikus helyzet felé halad. Minden átrendeződőben. Új szövetségesek után kell néznie. Az Új Szellemi Front zászlóbontása adott jelt és teremtett lehetőséget egy új, jobboldalellenes, szellemi „koalíció” összehozására.
