Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Tóth László: Kertemen túl; A lélek, ha valaki…; A Homokos is már rég; Ül folyója partján… (versek)
3 Tóth László Kertemen túl Már nem lázadok talán ha magam ellen kertem kapuján túl temető morc árnyai csak egy keskeny út – kiszáradt folyómeder – mi elválaszt a túlsó világtól néhány göröngy – Léthe megdermedt hullámai – melyeken a révész elzötyögtet majd odaátra honnan áttéved időnként hozzánk egy-egy mókus hogy hírt vigyen rólam túli barátaimnak kik erjesztve már a nektárt készülnek duhaj fogadásomra bár nem sürgetnek várnak kitartón – kit nem hajt már sem láz sem -adás A lélek, ha valaki... A lelkünk egy sün. Mocorog bennünk néha, fészket, táplálékot keres, majd elpihen mozdulatlan vagy hosszan dúdolgat magában – Kívülről azt hinnéd nincs is, de ha rátapos óvatlan egy kóbor árny, te szisszensz föl s erről tudni fogod, hogy van.
/
