Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 12. szám - Bakonyi István: Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse (Szávai Géza könyve)
98 Bakonyi István Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse Szávai Géza könyve Remélhetőleg ma már nincs vita afelől, hogy Mészöly Miklós a közelmúlt egyik legjelentősebb írója. Róla szóló könyvek, tanulmányok, személyes hangú írások tárgya alakja és életműve. S van egy mai író, aki közvetlenül a közelében élt, ám a személyes barátság mellett munkatársi, könyvkiadói tevékenységük is közel hozta őket egymáshoz. Szávai Géza ez az író, aki ezt a kötetet megelőzően Mészöly feleségéről, Polcz Alaine-ről írt Az életed, Polcz Alaine címmel. A két könyv szerves egységet képez, egyfajta „duológiaként”. S egy szép mondat a második könyv hátlapjáról: „... És felsejlik a szélverésekben inogó boltív, melyben két egymásnak támaszkodó pillér többet elbír és elvisel abból, amit a sors (egyenként) rájuk mér.” Valóban: különös és egyedi volt ennek a két nagyszerű embernek a házassága hosszú évtizedeken át. Szávai ezt a kapcsolatot is sokszor érinti, mindig a jó ízlés határain belül. Azért mégis fölsejlik Alaine és Miklós életének számos epizódja. Két szuverén egyéniség bonyolult, feszültségektől sem mentes, de azokat oldani kész viszonya. És megszületett egy újabb izgalmas képeskönyv, amelyben a vizualitás és a szöveg egymást szolgálja és erősíti. Vannak bőségesen képmagyarázatok, melyek megmutatják a kamasz fiúnak az öregemberig terjedő történetét. Igaz, többnyire amatőr fotókat látunk, ám ezeknek is megvan a maguk szépsége és varázsa. Látjuk azt is, hogy Mészölynek milyen viszonya volt a fotóhoz. S arról is tanúskodnak a képek, hogy számos összekötő kapocs volt a két író és a két pár között. Polcz Alaine és Szávai erdélyi kötődései például, vagy az a kapcsolat, amely Kisorosziban erősödött meg igazán. A természet közelében. S kapunk egy vegyes műfajú könyvet, melynek segítségével a Mészöly- és a Szávai-életmű szellemi, emberi hátterét ismerhetjük meg. Persze a kort is, hiszen a kötet szerzője Ceaușescu Romániájából jött át az anyaországba, és a kötet főhősével együtt az új világban is szerepet vállalt a kultúra és a közélet területén. Kisoroszi tehát igencsak meghatározó helyszín és környezet. Pedig így jellemzi Szávai: „... Hűvös, elszáradt fű, melyről már elfújta a havat a tavaszi szél. Hervadtan itt felejtett, fonnyadt őszi táj...” Hajlamosak vagyunk ilyenkor jelképeket látni, de most nem ez a fontos. Fontosabb, hogy a természeti környezet a történet mind a négy szereplőjének kedves színtere (volt). Az urbánus emberek helyzete, akik ugyanakkor természeti emberek. A teremtett világ részei. S a kisoroszi kert Mészöly számára maga a Paradicsom! Az „úri virágokat nélkülöző vadon, az őstermészet. Az olvasót elragadja ez a szemlélet, akkor is, ha ő meg éppen egy, ettől különböző miliőben olvassa nyáron a kötetet. Ott, ahol az „úri virágok” uralkodnak éppen... S egy ilyen, elragadó részlet: „... A kisoroszi színek és fények – félho-
