Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 12. szám - Bakonyi István: Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse (Szávai Géza könyve)
99 mályban is áttetsző foltok és kontúrok – mindenkiből áhítat-féleséget csiholtak...” Ez a mondat persze Szávait dicséri. Aki másutt egyébként értekezik a mondat fontosságáról. Hiszen prózaíró ő is, a legjobb fajtából! A kép és a szöveg egysége is hangsúlyozandó. A különbség csupán annyi, hogy a fotók többsége amatőrnek mondható, szemben a szöveg profizmusával. A kép persze Mészölynek nem alapvető kifejezési formája, de a kötet vizualitása arról is tanúskodik, hogy van hozzá viszonya. S az is alapigazság, hogy a kép nem hazudik. S ez bizony még a mobiltelefonok előtti korszak, amikor még nem készültek milliószámra a képek. Ebben a digitalizáció előtti időben valószínűleg a hitelesség erősebb volt, mint manapság. Ahogy Szávai megjegyzi: „... Én Mészöly Miklóst szeretném (láttatni), így utólag. Ha belegondolok. (Inkább nem gondolok. Elégséges, ha be vannak kapcsolva körülöttünk Warhol kamerái...) S a képeket néhol elemző, de legalábbis kommentáló szöveg könnyed és természetes. Közben kapunk személyiségelemzést is a könyv főalakjáról, és megvan a fejlődés íve a kisgyermektől az érett és koros férfiig. Voltak vitáik, feszült pillanataik, ám ezek nem kezdték ki barátságukat és munkakapcsolatukat. Az egyik ilyen feszültségi pont volt az átmeneti politikai szerepvállalás, és ebben Szávai nem támogatta írótársát. Mészöly jellemrajza mellett egyébként alaposan megismerjük Szávai világát is. S persze Polcz Alaine itt is megkerülhetetlen személyiség, és a férjéhez fűződő kapcsolatára igen találó ez a meghatározás: „egymást támasztó-támogató-tartó, boltívképző természet”. Mármint mindketten. Eszünkbe juthat velük kapcsolatban a múlt század nyolcvanas éveiben született Mészöly-mű címe is: Megbocsátás... Kapunk magyarázatot a különös alcímre, arra, hogy miképpen került oda a templom és a kilincs. Kós Károlyról tudatja velünk az író, hogy építményeihez még a kilincset is őt tervezte. Ehhez jön a következő fontos gondolat: „... Az igazi regényben a mondat éppolyan gondos figyelemmel megformált, mint egy jól tervezett épület szerkezetében a kilincs...” Remek észrevétel ez Mészöly prózájával kapcsolatban is! Benne van a kötetben – krónikaszerűen – a Szávai és felesége vezette Pont Kiadó megalakulásának és fejlődésének a története is. A Mészöly házaspárnak ehhez is sok köze volt. Aztán mindkettejük könyveinek egy része is itt jelent meg, tehát ezáltal is tovább mélyült a kapcsolatuk. A krónika mellett itt lesz egyre elmélyültebb a kötet, Szávai intellektusának megfelelően. Szó esik a regényirodalom problémáiról, pl. arról, Mészöly miért nem írta meg azt a nagyregényt, amelyet egy ideig a barátja várt tőle. Aztán kikristályosodott, hogy inkább a kispróza az ő igazi területe. Emellett megismerjük írónk kritikai szemléletét az irodalmi élettel kapcsolatban, hangsúlyozván a mű elsőbbségét. S persze kikerülhetetlen Mészöly és a nők viszonya, valamint a „biológiai magány”, a gyermektelenség gondja is. Szávai Géza pályáján is fontos ez a vállalkozás. Tartozott ezzel kiváló szomszédainak és alkotótársainak. S nem mellesleg: önmagának is. (Pont Kiadó, 2022)
