Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 12. szám - Pikó András Gáspár: Az énképzés módozatai Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényében (II. rész)
38 Pikó András Gáspár Az énképzés módozatai Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényében II. rész1 Társas viszonyok: énképzés a szociális közeg és a hatalommal való szembesülés által Az írói és egyéb identitások központi szerepet töltenek be Dobrovics következő felbukkanásakor, a harmadik fejezetben is. A tét itt a lelepleződés: a Törzs Kárpátia sörözőben ülő tagjai, Felvinczy és Pasztelkó fennhangon olvassák az aznapi újság irodalmikritika-rovatát, amelyben a fiatal írók frissen megjelent antológiájáról írnak – ebben szerepel Dobrovics „névvel azonosított” novellája is. Mindeközben a sörözőben rendőri igazoltatás veszi kezdetét: a hivatalos név, amit „hangosabban kell ismételni, mint egy szégyent” (45.), nyilvánvalóvá tenné az őt csak álnevén ismerő Törzs számára, hogy ő szerepel a gúnnyal felolvasott szerzői névsorban. Ennek első említése a pénzhez kötődik: Dobrovics rendelés előtt kiszórja az asztalra az összes pénzét, a „teljes honoráriumot, amit aznap vett fel a könyvkiadó pénztáránál.” Ezt a vezeklésnek is felfogható, Júdás-párhuzamot mutató gesztust azután teszi, hogy az egyik vezér, Pasztelkó azért nem hajlandó kimenni a pulthoz, mert nála vannak a „betiltott versei” (38.). A Törzs szabályrendszere tehát jóval rugalmasabb, mint korábban feltűnt: az írás általában véve tabu ugyan, de a szamizdatban, vagy kéziratban egymás között terjesztett, megmagyarázatlan okból maguknál hordott „betiltott” versek jelenléte összefér ezzel. Feltehetően a törzsbeli alacsony rangja, valamint a hivatalos megjelenés miatti bűntudat miatt Dobrovics irodalmi érdeklődését általában véve elrejti a törzstagok elől: Ajváz távozásával mindez az ő egyszemélyes szférájára szűkül. A Törzsről, annak belső viszonyairól, alapelveiről, normáiról ugyanazon a szeretetteli visszaemlékezést idéző, ironizáló hangon számol be a szöveg, mint a fiatal Dobrovics vívódásairól és útkereséséről. Az „íratlan szabályzat” által meghatározott szigorú rangsorban a vezéreket, mint Felvinczy és Pasztelkó, a vezetéknevük jelöli, előbbi vissza sem köszön a „közlegény” Dobrovicsnak, mert „megint valami másban” van benne (36.). (A „Felvinczy” név a Krúdy Gyula regé▼ 1 A tanulmány első része a címben foglalt tárgyat a megnevezés és az öntükröző poétikai eszközök, a szerző-alakzat virtualizálódása vonatkozásában vizsgálja. Megjelent a Forrás 2023. novemberi számában (60–77.).
