Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 12. szám - Virág Zoltán: A jugolabirintus Thészeusza (Példák és előképek Végel László naplóírásában)

33

zúgatja múltjának momentumait, lubickoltatja karaktereit. Végtelen tükör, amely hatalmas rámába foglal, lebírhatatlanná tömbösít és öblösít. Az ideiglenességbe gubózás előmozdítója (Időírás, időközben I.), haza-pótlék a hazátlanságban (Időírás, időközben II.), a hontalanok dédelgetett extrája és/vagy titkos gyógyírja, az elárvuló anyanyelvi mondatok nemtője (Négyszemközt Máraival), a közép-kelet-európai álmok birodalma (Peremvidéki palackposta), magyarán: a bekebelezések és előtűnések eternális béklyója.

Az első Időírásában citált és a Négyszemközt Máraivalba szintén beékelt szakasz az 1965-ös San Gennaro vérének tengerbe kapaszkodásáról („A tenger egyszerre volt anyaméh és budi, sírgödör és egy vad, édes indulat daljátékának színpada.”) az Aleksandar Tišma révén a debreceni bölcsészkaron 1970. szeptember 12-én leszűrtekkel („Tiszta fehérnemű, de amelyikből nincs elég a szekrényben. Érzésem szerint ez volna hát Közép-Európa.”27) és az Esterházy Péter felszínre hozta szolidaritásvállalással („Középeurópaiak vagyunk: az idegrendszerük elrongyolt, a vécépapírunk kemény.”28) fuzionál. A Bűnhődés című naplóregénye illemhely-tematikájának higiéniai és bűzközömbösítési megpendítései a bélmozgásokban végződöttség „meddő emberi útján” hömpölygések Miroslav Krleža-i lefektetéseivel,29 az anyagcseretermékektől búcsúzás német, francia és angolszász árnyékszék-konstrukcióin révedezés Slavoj Žižek-i poentírozásaival,30 valamint Vladimir Arsenijević baráti csevejének ötletkipattanásával („Ha Európát egy kávéháznak tekintenénk, Belgrádot valahol a klozetre menetben találnánk.”31) csendülnek össze: „Mert nem ér semmit az illatfelhő, ha rossz a szagelszívó. A szagelszívó nagyon fontos, mert számítsuk csak ki, hogy mennyi időt töltünk a toaletten. Szerintem több évet. Csakhogy mi ebben is lemaradtunk. [...] Nos, kérdem én Önöktől, hogyan lehetett volna összetartani Jugoszláviát, ha ekkora különbség van vécé és vécé között?” (126.) A hontalanság vándorbotjára szorulók illusztris társaságából Márai Sándornak teljes munkát szentelt. Az opuszaiból átemelt gondolatgördítések, a leleményes fordulatok és frappáns kifejezések természetesen már előzőleg egymásba ötvöződtek, ám e 2014-es komplettizálásában párolódik le, ami a maradás kontra elmenetel feladványából lényegileg kihüvelyezhető. Második Időírása a „harag könyvének” titulált Márai-kihagyások és töredékek megemésztése kapcsán igazodik a kezdeményeikből kalkulálható fejlemények iterációs szemléletéhez. Ama konstelláci▼

27 Aleksandar TIŠMA, Napló 1942–2001 (II.), Részletek, ford. BORBÉLY János, Híd, 2003/5, 473.

28 ESTERHÁZY Péter, Termelési-regény (kisssregény), Budapest, Magvető Kiadó, 1979, 8.

29 Miroslav KRLEŽA, Filip Latinovicz hazatérése, ford. ILLÉS Sándor, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1973, 36–40. 30 Vö. Slavoj ŽIŽEK, The Seven Veils of Fantasy, in, S. Ž., The Plague of Fantasies, London − New York, Verso, 1997, 4–5.

31 Vladimir ARSENIJEVIĆ, Moj život na putu do WC-a ili Beogradski prozelitski lokal-patriotizam i kako ga preživeti, in V. A., Jugolaboratorija, Beograd, Biblioteka XX vek, Knjižara Krug, 2009, 9.