Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 11. szám - Murzsa Tímea: A lélek mérnöke környezettanulmányt készít (Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló)

104 a közöny jelensége még inkább kidomborítható, ehhez a témához kapcsolódóan az egyik legerősebb vers a kötetben a Tisztes távol, melyben egy hajléktalan (?) összefüggéstelen beszéddel próbál kommunikálni többi embertársával, akik tisztes távolságot tartanak tőle, a halandzsabeszéd pedig maga is a műalkotás része lesz. Azonban a részvét felcsillan ebben a szövegben is: egy kutyasétáltató a zavart férfi vállát súrolja, másnap pedig ad neki egy ötszázast. Egy-egy ehhez hasonló, válto­zást sejtető vagy melegséget árasztó pillanat fel-felbukkan máshol is a könyvben: például az Egy ember című versben egy „forradalmi tettet” hajt végre egy pár egyik tagja, szívecskés ásványvizet vesz: „És onnantól ez mágnesezte irányba / életét, a döntés, amivel lódított egyet a zsírízű / tétovaságon, a pepecselésen, /a kilátásta­lanság elviselhetetlen, náthás érzetű unalmán.” (107.) Azonban ez a „forradalom” is visszavonódik a költeményben. Érdemes a kötet borítójáról is ejteni néhány szót, mely három műalkotást tar­talmaz, mindegyiket Máriás István aka Horror Pista jegyzi: Racionalista ellenes tün­tetők, Donald Duck és Moon Landing. A közös ezekben a képekben, hogy mindegyik hasonló fajta humort működtet, mint a Nincs itt semmi látnivaló. Hétköznapi tere­ket forgatnak ki sarkuknál fogva. Talán a Moon Landing ebből a szempontból a leg­találóbb, mely díszleteivel a Holdra szállást imitálja, idézőjelbe téve a történelmi jelentőségű eseményt, és terepasztallá alakítva a Holdat. Nincs itt semmi látnivaló – ígéri Nyerges Gábor Ádám legújabb kötetének címe. Semmi sem az, aminek látszik: ahogy ez a könyv sem, ami úgy pozicionálja magát, mintha nem akarna semmit sem átállítani, iróniája révén azonban pont az ellenkezőjét teszi. (Prae, 2022)

Next

/
Thumbnails
Contents