Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Murzsa Tímea: A lélek mérnöke környezettanulmányt készít (Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló)
102 fogalom- és kifejezéskészletüket, és próbálnak meg segítségükkel olyan jelenségeket leírni, mint az elmagányosodás, az emberi lét, a szerelem vagy éppen az ünnep: „Aztán egyszer-egyszer érezhetően / öblítőillatuk lesz az útmenti fáknak, / legyen akkor az, beletörődő, / kompromisszumkész terminológiával, / szerelem, tavasz vagy béke. Ünnep.” (Egy világítótorony nappala, 30.), vagy: „Ugyancsak megfontolás tárgya lehetne, hogy / micsoda épp egy kerthelyiség előtt elhaladó / ember élete, vagy mi éppenséggel bármi, / rossz időben, rossz helyen.” (Ártatlan, 9.). Vulgo: a költészet „nagy témáit”. A létezés összetettségének leírhatatlansága és a tudományos zsargon használata termékeny feszültséget teremt. Hiszen ezt a művi nyelvezetet éppen a definíciókényszer hozza létre. Azonban amikor az emberi világhoz érkezünk, ezek a definíciók szükségszerűen elvetéltek: a megnevezés izgalmas kísérleteit mutatják meg a valamilyen formában az „ember” fogalmára reflektáló versek, melyekből minden ciklusban fellelhető egy darab: Egy ember eszmei értéke, Egy ember eltüntetése, Egy ember piaci értéke, Egy ember konzerválása és az Egy ember. A kötet bravúrja, hogy ezekkel a szavakkal operálva mégis történetek rajzolódnak ki a költeményekből. Almási Miklós találóan fogalmaz ezzel kapcsolatban: „Nyerges ezt tudja igazán, a kimondatlan históriákkal, szomorúságokkal, örömökkel való játékot, a szavak mögötti tér »kinyitását« (elrejtését).”4 A versnyelv iróniája pedig magát a hiányt mutatja fel. Ezzel együtt véleményem szerint a szerző valahol fricskát is mutat az értelmezőknek: Nyerges Gábor Ádám korábbi – főként pályakezdő – köteteire gyakran ráolvasták az „alanyi költészet” jelzőt, a túlzott személyességet, szentimentalizmust. Ezeknek a tendenciáknak a gyökeres ellentétét valósítja meg a Nincs itt semmi látnivaló. Ez a folyamat – ha úgy tetszik, objektivizálódás – egyébként, úgy vélem, már az Elfelejtett ünnep című kötettel elindult a költő pályáján. Nyerges legújabb könyve párbeszédbe lép a hazai líra alakulástörténetével is, hiszen rákérdez a költői megszólalás lehetőségeire. Ehhez a jelenséghez tartozhat az is, hogy a szerző verseskötetéhez a Mozilla Firefox böngészőjéből választott mottót („Ismeretlen idő van hátra”), illetve, hogy szerzői fotóját a kolofon szerint az „V. Kormányablak” készítette. A relativizáló gesztusok a versekben is megjelennek, a legszélsőségesebb, és az egyik legszórakoztatóbb alkotás ebből a szempontból az Egy ember piaci értéke című szöveg, mely a HR-zsargont használva írja körül a címben jelzett kérdést: „Egy ember piaci értékét nagyon sok lényeges változó befolyásolja. / De álljunk is meg rögtön itt, mert az ember szót ma már nemigen / használjuk, hatásvadász, érzelmileg manipulatív jellege miatt. / Számunkra is fontos a politikai korrektség. Szóval egy erőforrás / (resource) piaci értékét számos szempont alakítja, úgyismint / életkora, egészségi állapota, elkötelezettsége, csapatjátékos / mentalitá▼ 4 Almási Miklós: Narratív líra, Art7, 2022. június 10., https://art7.hu/irodalom/nyerges-gabor-adam-nincs-itt-semmi-latnivalo/
