Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Murzsa Tímea: A lélek mérnöke környezettanulmányt készít (Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló)
101 Murzsa Tímea A lélek mérnöke környezettanulmányt készít Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló Nyerges Gábor Ádám ötödik verseskötete (és hetedik könyve) a Prae Kiadó gondozásában jelent meg a 2022-es könyvhétre. Talán nem érdemtelen összevetni a Nincs itt semmi látnivalót a szerző verseinek legutóbbi gyűjteményével, a Berendezkedéssel. „Aztán majd szakértők jönnek ide, komoly / elemzők, kiértékelni, hol feneklett meg a / jövő idő. [...] mesélni a majdani, messziről jött / érkezőknek az országról / ahol befejeződött az idő” – olvashatjuk Nyerges Gábor Ádám előző verseskötetében, az Egy együttérző hangsúly eltökélt szándékával című költeményben. Mintha ebből az analizáló, „szakértői” pozícióból szólalna meg a Nincs itt semmi látnivaló lírai énje. A szerző egy vele készült interjú1 alkalmával elmondta, hogy a két könyv között alapvető rokonságot érez. A szövegközi kapcsolatokat főként az intratextusok (például: „Kipakoltunk? Jó. Berendezkedtünk? / Akkor most újra, egyiket / folyamatosan a másik után. Maradva, / mindig mozdulat közben” [Mozdulat, 11., kiemelés tőlem: M. T.) teremtik meg. Ha az előző kötet esetében távolságtartásról, iróniáról beszéltünk, akkor a Nincs itt semmi látnivaló kapcsán ennek a modalitásnak a végletekig történő fokozását láthatjuk. Az eltávolítás eszköze a már említett elemzői pozíció, melyből a versek megszólalnak. Ugyancsak az analízis érzetét közvetíti a kötet akkurátus szerkezete (öt ciklusban kilenc-kilenc vers), ahogy maguk a ciklusok címei is: Helyszíni vizsgálat, Kísérlet, Körülmények, Bizonyíték hiányában, Szembesítés. Az eddig született értelmezések többsége,2 és Kovács András Ferenc fülszövege3 is a „nyomozás” folyamatával asszociálja a szövegeket. A kinyomozandó bűnök azonban nem a krimifilmekben lévőkhöz hasonlók, hanem hétköznapi bűneink, maga az életünk. A távolság megképzését szolgálhatja a Nincs itt semmi látnivaló egységes nyelvezete is: a versek legtöbbször különböző tudomány- és szakterületekről kölcsönzik ▼ 1 Kalmár Balázs: „Az a lepkefingnyi, komolyan sem vehető szorongás”. Beszélgetés Nyerges Gáborral, Tiszatáj Online, 2022. május 18., https://tiszatajonline.hu/irodalom/az-a-lepkefingnyi-komolyan-sem-veheto-szorongas/ 2 Például: Sebők György, Elkövető nélküli bűntény, KULTer.hu, 2022. május 24., https://www.kulter.hu/2022/05/nyerges-gaboradam-nincs-itt-semmi-latnivalo-kritika/ 3 „Nincs itt semmi látnivaló. Közlik elhárítólag, »mintha mi sem történt volna«, a kirendelt hatóságok, a rendészeti hivatalok, a teljhatalmi illetékesek. A »madarak közjegyzői figyelme« alatt kiszállnak a rendfenntartó szervek, a bűnügyi helyszínelők. Aztán a nyomozók és a nyomozati anyagok is eltünedeznek a szürkületben. De Nyerges Gábor Ádám öttételes művében minden nyomozás folytatódik a felfüggesztett történetekben, precíz szavakban, képsorokban, kint és bent, mindenütt a körbeszalagozott, eltitkolt és tétlen tetthelyeken. Csak körül kellene nézni az elveszett tárgyak, eltűnt emlékek, akták, emberek, arcok kapcsolati osztályán – a részvét és a gyűlölet gyűrődéseiben. Látni, leírni, nem félni már időtlen félmosoly. Humor a magasban. Mert a mélyebb rétegekben mindig maradnak helyszínek, szóképek, szép hasonlatok, vizsgálatok, kísérletek, körülmények, és bizonyíték hiányában ott van a szembesítés: ha van szem hozzá, s szembenézni kell.”
