Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Pikó András Gáspár: Az énképzés módozatai Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényében (I. rész)
77 című, ugyancsak fiatal írók antológiájában megjelenő műve, melyet nem pusztán futólag megemlítenek, hanem a legmagasabb dicséretekkel halmoznak el, szerzőjét generációja legeredetibb hangjának, legnagyobb tehetségének nevezik. Bereményi Géza szerzőként lehet, hogy ugyanolyan imaginárius fenomén, mint a Vadnai Bébi főszereplője – olvasás közben, az olvasó számára mindenképpen – de ettől még a regény szövege alapján a Játékok a vadászterületen egy briliáns novella, szerzője pedig lenyűgöző talentummal megáldott író. Itt ismét Lucien Dällenbachra kell hivatkozni, aki ezt a jelenséget az Odüsszeia azon jelenetén mutatja be, amikor a phaiákoknál időző Odüsszeusz meghallja a phaiák dalnok, Démodokosz énekét a trójai háborúról – melyben ő maga is részt vett. Odüsszeuszt a könnyekig meghatja Démodokosz éneke, végül be is áll mellé kísérőnek. Ezzel az Odüsszeia nem pusztán a költőnek kijáró tiszteletet, megérdemelt magas társadalmi státuszt hangsúlyozza, de mintegy az előző mű (az Iliász) integrálása által biztosítja saját egyenrangú helyét mellette. Az archetipikus eposz ünneplése és cselekményének összefoglalása az Odüsszeiában mintegy igazolja, hogy az Odüsszeia is eposz, és méltó helye van az Iliász mellett.37 (A Dällenbach által egy másik, kapcsolódó jelenségre példaként felhozott Don Quijote, melynek második részében a szereplők az első részt dicsérik, olykor egyszerre magasztalva a szerző írói tehetségét és a címszereplő lovagi erényeit, szintén hivatkozható.) Ez a hatás a Bereményi-szövegek esetében a különböző műfajiság ellenére is fennáll: a Vadnai Bébi szövege minden elvonatkoztató, elrejtőzésre, megfoghatatlanságra, az igazság megismerhetetlenségére irányuló célzása ellenére itt expliciten igazolni szándékozik a szerző korábbi művét, azon keresztül saját magát, valamint a szerzőjét. (Folytatjuk) ▼ 37 Dällenbach, i.m.
