Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Pikó András Gáspár: Az énképzés módozatai Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényében (I. rész)
76 „Figyelembe véve, hogy az ábrázolt világ a fikcióképző aktusok terméke, a „mintha” az így létrejövő világ átlépésével a korlátok megszegését tünteti ki a fikcióképzés alapvető sajátosságaként. [...] [Ezen fikcióképző aktusok a] számunkra adott valóságok fokozatos átkódolódását teszik lehetővé, s ezzel mind a valóságokat, mind pedig átkódolásuk folyamatát megragadhatóvá teszik számunkra. [...] Éppen azt az átalakulási folyamatot testesítik meg, amelynek révén önmagunk meghaladásának tapasztalata elsajátítható.”36 A Játékok a vadászterületen Dobrovics novellájaként történő említése tehát egy egész regényen, bizonyos mértékben pedig az egész Bereményi-életművön átívelő poétikai tendenciába illeszthető: mintegy arra emlékezteti az olvasót, hogy az általa valóságosként felismert elemek, helyek, alakok, fenomének sem „valóságosak”, mert azokat csak saját, róluk alkotott képéhez tudja viszonyítani. A Bereményi Gézához köthető szerzői funkció, melynek a novellája itt címével szerepel, ugyanilyen imaginárius képződmény. Külön jelentős még az a körülmény, hogy a címével megemlített novella pont a Játékok a vadászterületen, melynek központi témáját szintén az álnevek és ál-identitások adják. A műben az indiánost játszó társaság – melynek tagjai a Vadnai Bébi Törzséhez hasonlóan szigorúan „törzsi” álneveiken szólítják egymást – egy ponton inkább kémkedésről szóló játékba kezd, és vallatni kezdik egyiküket, akit árulással gyanúsítanak, mígnem egy véletlenül odatévedt, tényleges vadász magáévá teszi a játékukat, és a kémek távol lévő társának identitását felvéve, puskáját rájuk szegezvén valamennyiüket a sarokba parancsolja. Az álnevek itt is egy végletekig feszíthető játék lényegi motívumai – sőt, a szereplők egyetlen, valóban felmutatható nevei – viszont még játékbeli álnév-mivoltukban is bármikor valós egzisztenciális tétjük támadhat, amennyiben a külső világ hatalommal és erőszak-monopóliummal rendelkező képviselője betör a játékba, és egyszerre partneri és halálos veszélyt jelentő fellépésével megszilárdítja a fluidnak tételezett identitásokat. Az ilyen interpellatív, hatalom általi énképzés Vadnai Bébiben megtalálható instanciáinak bővebb elemzése a tanulmány következő részének témáját képezi. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a novella említése teljes mértékben az absztrahálódás, virtualizálás és az imaginárius minőség kiemelése irányában hatna. A fő hatását ezekben lehet meghatározni, de ettől még az irodalmi önigazolás, kultuszképzés funkcióit is betölti. A Játékok a vadászterületen egy, a Vadnai Bébi cselekményével azonos helyen és időben, a regény empirikus szerzőjével megegyező személyleírású, írással próbálkozó hős Bereményiével azonos ▼ 36 Iser, i.m.
