Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 11. szám - Pikó András Gáspár: Az énképzés módozatai Bereményi Géza Vadnai Bébi című regényében (I. rész)
72 is még az Irodalmon belüli többi szöveghelynél is teljesebben megfeleltethető Dobrovics jellemzése a Vadnai Bébi elejéről: „És egyszer csak rájött arra, hogy neki van egy különleges képessége. Odaadó érdeklődésével beszéltetni tudja az éretlen lányokat, akik épp akkoriban voltak szabadulófélben a családjuktól [...] s ha bizalmas percekben a szüleik múltjáról faggatták őket, felszabadultan árulkodtak, szolgáltatták az adatokat Dobrovicsnak. Ő pedig olyankor feszülten figyelt. Együtt nevette ki a lányokkal az elődöket, és ha panaszkodtak rájuk, együttérzést mutatott. Családi emlékeket gyűjtött be tőlük, átkarolva meztelen testüket, kölcsönös bizalomban. [...] hallgatagon érdeklődött abban az időben, és elég volt egyetlen kérdést feltennie, máris hálásan megnyíltak neki az emberek.” (23–24.) Az Irodalomban a nők ugyan az információszerzés leplezését szolgálják, míg a Vadnai Bébiben a forrásait, de a mások utáni kémkedésnek, az információszerzésnek az írósághoz kapcsolása mindkét műben megtörténik. További párhuzam az íróságnak jól jövedelmező hivatásként való emlegetése („annyi pénzt keresek, mint a szemét. [...] Egy aranybánya.”28 „Egy vagyont [keresek vele].” (14.)), mely szintén ironikus kommentárnak tudható be. Annak a szent őrületnek, detemporalizált, időn kívüli létnek, mely a 2013-as regény elején az íróságba való beavatásként, a valódi művészi érzék megszerzésének feltételeként jelenik meg, szintén van párhuzama az életműben, Legendárium Korkülönbség-szegmensében, melyben szintén egy szerelmi csalódás a révült, világból kivetett állapot kiváltó oka. A Vadnai Bébiben az írói létről felvázolt kép tehát részben eltér az Irodalométól, részben megfeleltethető neki, részben pedig mintegy a tovább írásának, logikus következő stádiumának tekinthető. Dobrovics a könyv során egyszer sem használja saját magára az „író” szót, noha láthatóan mindvégig ennek a szerepnek a betöltésére vonatkozó ellentmondásos vágyaival vívódik. Ugyanakkor a későbbiekben sem tagadja meg soha, hogy író lenne: a hivatalos közegek kérdéseikor is csak kitérő válaszokat ad, vagy ironikus elvicceléssel reagál. Az évtizedekkel későbbről visszaemlékező narrátori hang pedig már az első fejezet végéhez közeledve egyértelműen leszögezi, hogy „titkos író” lett belőle (22.). Ezzel összefüggésben vezeti fel a fejezet Dobrovics karakterének prizmaszerű expozícióját: a törzs tagjaként élt élet, az álnevek, identitások, a múlt iránti szenvedélyes érdeklődés, még a magánélet is az írói ambíciók összefüggésében kerül említésre. A Vadnai Bébi író-szerepről adott képének az álnév ▼ 28 Bereményi, i.m.
