Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 10 szám - Brunner Attila: Adatok a honfoglalás kori ornamentika használatáról a magyar szecesszióban (Bevezető az ornamentikáról)
68 ablakot keretező vakolatsávokban is elhelyezték. Hampel nyomán ezek a motívumok törteli leletekről származtathatók. A tarsolylemez végteleníthető palmettás mintája úgy tűnik, Mokry-Mészáros mellett a Kada-villa ornamentikájának alkotóit sem ihlette meg. Nem Kada volt az egyetlen tisztviselő, aki szecessziós magánházat építtetett. Így tett – honfoglalás kori motívum nélkül – Sándor István főjegyző (Kecskemét, Faragó Béla fasor 12.), és így épült – honfoglalás kori motívumokkal – az 1911-ben épült ókécskei jegyzői lak (Templom tér 5.). Az ókécskei jegyzői lakon a Kada-villán alkalmazott gyöngysoros gomb kiegészült a szívmotívummal, amely a Kada-villán még nem volt megtalálható, később azonban az 1910 körüli általános építkezési konjunktúra meghatározó motívuma lett Kiskunfélegyházától Törökszentmiklóson át Karcagig. A szívmotívum legkorábbi datált előfordulása az 1909–1910-ben épült kiskunfélegyházi Kneffel-házhoz köthető. Ebből kiindulva a Kada-villa 1907–1909 tájára datálható, építésével kissé megelőzi az 1910 táján épült házak sorát. Úgy tűnik, fontos szerepe volt a honfoglalás kori eredetű motívumok megjelenésében, de nem minden ornamentum kötődik hozzá. Az ókécskei jegyzői lak (Tiszakécske, Templom tér 5.). A szerző felvétele, 2017 Mindezek alapján úgy tűnik, a szecesszióban az „ornamentek” nem „észrevétlenül születnek és ezer módon mennek világgá”, hanem többé-kevésbé jól meghatározható utakon, forrásokból a különböző motivációk mentén. Ez utóbbira igen nehéz következtetni, hiszen a korabeli intenciókat sem a közigazgatási iratok, sem a sajtó, sem más forrás nem őrizte meg. Az alföldi honfoglalás kori leletanyag fel-
