Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 10 szám - Brunner Attila: Adatok a honfoglalás kori ornamentika használatáról a magyar szecesszióban (Bevezető az ornamentikáról)

67

Géza, esetleg Komor Marcell és Jakab Dezső építészekben, vagy egy őket követő helyi építőmesterben keresi.32 A ház önmagában egyikük életművébe sem illik, formái, a homlokzatsíkot kiemelő hullámos szegély egy sor régióbéli polgárházon is felbukkan. A Kada-villa ezért valahol az egyedi műalkotás és a sorozatban gyártott termékekkel díszített között áll. Mint általában a villa épülettípus esetében, itt is az építtető egyéni igényei, ízlése befolyásolták az építkezést, az épületbelsőben megőrződött, különös, egyedi stukkódísz a régiségbúvárlattal foglalkozó polgármester kívánságára kerülhetett a helyére.

Kada Elek jelentékeny munkásságot folytatott régészként is, az avar kor mellett éppen a honfoglalásival foglalkozott legszívesebben. Nem csak ismerte Hampel munkásságát, levelezett is vele.33 1912-ben megjelent (utolsó régészeti tárgyú) publikációjában gazdag leletanyagot ismertetett a Kecskemét környéki honfoglalás kori leletekből (Ferencszállás, Csólyos, Talfája, Dunavecse-Fehéregyháza lelőhelyek), köztük a dunavecse-fehéregyházi tarsolylemezt.34 Hampelnek írt levelében Kecskemét környékét kifejezetten gazdagnak tartotta honfoglalás kori leletekben.35 S azt is érdemes megemlíteni, hogy az első magyarként azonosított honfoglalás kori temetkezés éppen a Kiskunság területéről került elő, Benepusztáról.36

Ezért különösen figyelemre méltó a kortársak vélekedése Kada Elek villájáról: „[k]int az Öreghegyen a sűrűn ismétlődő villák között van egy, amely kivülről is elárulja gazdája egyéni életét: eredeti ősmagyar motívumokból merített architekturájával elüt a sablonoktól.”37 Jóllehet a korszakban motívum alatt nem csupán az ornamentikára utaltak, hanem nagyobb épületegységekre is (például kupolákra, tornyokra), az ősmagyar jelző alkalmazása és párosítása az egyéniség kifejezésének szándékával egyértelműen arra mutat, hogy a kortársak a szecessziós színes ornamentikában felismerték a honfoglalás kori előkép(ek)et, amely(ek)et Kada személyiségéhez kötöttek. A múzeumi anyag pusztulása miatt Kada leletei nem azonosíthatók, és az 1912-es publikáció illusztrációival sincsenek kapcsolatai a villa ornamentikájának. Hampel publikációi alapján azonban kettőre is pontosan rá lehet mutatni: a Kada-villa egykori teraszának félköríves ablakát a négyzetté formált boglárok és a két sorban elhelyezett gyöngysoros gombok díszítették, ez utóbbiakat a többi ▼

32 Sümegi, i. m. 1987, 397–398. Ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét szecessziós építészete. Modern és magyaros, I (A kecskeméti főtér történelmi épületei), Kecskeméti Lapok Kft. – Katona József Múzeum, Kecskemét 2019, 105–106.

33 Somogyvári Ágnes: Kada Elek régészeti munkássága, in: Kecskemét „aranykora”. Kada Elek, a városfejlesztő polgármester, szerk. Péterné Fehér Mária, Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, Kecskemét, 2013, 219–241., idézett rész 222., 227.

34 Hidvéghi Sándor – Winkler Pál – Kada Elek: Sírleletek a honfoglalás korából, in: Archaeológiai Értesítő, új folyam 32. kötet, 4. füzet, 1912, 320–329.

35 Somogyvári, i. m. 2013, 233.

36 Bollók, i. m. 2017, 155.

37 Szántó, i. m. 1909, 56. Ugyanez szerzői megjelölés nélkül: Három kitüntetés, in: Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1913. közönséges évre, 23. évf., szerk. Eötvös Nagy Imre, Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét, 243–253, idézett rész 246–247.