Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - N. Horváth Béla: Az újrafogalmazott kultusz(könyv) (Illyés Gyula Petőfi-életrajzai)
101 volt.”5 Egy másik szöveg, Szabó Dezső írása sajátosan ötvözi a kor ellentmondó ideológiai téziseit, ahogyan elhatárolja Petőfit gróf Apponyi Albert konzervativizmusától, másrészt a „zsidó nemzetiségű lapok” („Világ”, „Népszava”) „egyoldalú és hazug torzításaitól”: „Petőfi forradalmisága éppen a magyar faj életakarat, történelmi funkciója volt, mely a magyarság dolgozó tömegeinek hazájává akarta hódítani Magyarország földjét.”6 Petőfire természetesen a baloldal is igényt tartott, már csak a verseiben megidézett forradalom és világszabadság okán is. Illyés első Petőfi je tehát a kultusz politikailag kisajátító dimenzióiban – némi képp azokkal szembemenve – pozicionálta a maga Petőfi-képét. Ugyanakkor könyve – noha gyakoriak benne a politika-, gazdaságtörténeti eszmefuttatások – nem politikai, hanem művészi portré. Egy nagy – és sok tekintetben elődjének tartott – költő alakmása. Tehát szembe kellett néznie azokkal az ábrázolásokkal is, amelyek épp a Nyugat, a nyugatos szellemiség jegyében fogantak. Elsősorban Ady és Babits Petőfi-portréjával.7 A nyugatos Illyés láthatóan elszakadt attól az Ady-képtől, amely a modernitás ízlését (és felfokozott szexualitását) vetítette bele a költőelődbe (noha azonosult Ady Szendrey Júliáról kialakított negatív véleményével), de nem osztotta a hozzá közelebb álló Babits értékelését sem. 1936-ban Illyéstől sem volt idegen a nemzetkarakterológia, de Babits oppozitív lélektipológiája – ahogy elhatárolta Aranyt Petőfitől – nem érintette meg. A népi mozgalom társadalomértelmezése, művészetfelfogása, irodalomeszménye jelenik meg könyvében, mintegy vissza- és előrevetítve Petőfi és saját korára. Illyés 1936-os könyve sok kiadást megért.8 Érthetően, hisz a könyv felülemel kedik a keletkezési idejének politikai és társadalomtörténeti aktualitásain, tüntetően ki is szakad azokból azzal, hogy nem pozicionálja hősét direkt módon a politikai mezőben, hanem intranzigenciáját, szellemi különcségét hangsúlyozza, és a portréban életrajz, műértelmezések, kortörténeti összefüggések úgy rendelődnek egymáshoz, hogy a „legnagyobbnak” tartott magyar költőről, annak küzdelmes emberi útjáról is szól. A politika azonban láthatóan nem respektálta Illyés szándékát és óvatosságát. Az 1945 utáni különösképpen nem. Ennek relációjában is értelmezhető, hogy több változatlan (és megcsonkított) kiadás után 1963-ban megjelent a Petőfi Sándor . Ez a könyv terjedelmileg majdnem kétszer akkora, mint elődje, lényeges és kevésbé lényeges változtatásokkal, finomításokkal, a politikai realitást is számba vevő kiigazításokkal és kiegészítésekkel. Érdemes tehát meg▼ 5 Dr. gr. Klebelsber Kunó: Elnöki megnyitó beszéd (A Magyar Történelmi Társulat 1922. évi november hó 30-án tartott köz gyűlésén). In: Jöjjön el a te országod... (Petőfi Sándor politikai utóéletének dokumentumaiból) (szerk. Margócsy István), Szabad Tér Kiadó, 1988, 104. 6 Szabó Dezső: Aktualitások (Auróra, 1923. jan. 20.) In: Jöjjön el a te országod, 127. 7 Erről részletesebben: N. Horváth Béla, Nép és nemzet, Nap K., 2021, 279–283. 8 1936, 1937, 1942, 1945, 1948 Nyugat Kiadó Vállalat; 1950 Révai Kiadó, 1952 Szikra, Szépirodalmi 1958.
