Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - N. Horváth Béla: Az újrafogalmazott kultusz(könyv) (Illyés Gyula Petőfi-életrajzai)
100 referencialitást figyelmen kívül hagyó értelmezésekkel, amelyek a kultusz alanyát (vagy tárgyát) nemcsak új megvilágításban tüntetik fel, hanem a glória fényét is rávetítik. Dávidházi Péter – tanulságos és szellemes szövegében, amelyben leírja és bemutatja a Petőfi-kultusz jellemzőit – olyan értelmezéseket is bemutat, amelyek Jézus attribútumait is Petőfire illesztik: feltámadás, megváltás, közbenjárás egy közösségért (mint Isten fia).3 Az irodalmi kultuszokra4 gyakran rátelepül a politika. A kultusz ugyanis rend kívül hasznos politikai, hatalmi célok realizálásában: igazolható (vagy cáfolható) valamely eszme igazsága, ilyen módon legitimizálható a kultusz alanyával egy politikai, hatalmi struktúra. Erre – a magyar irodalomtörténetben – Petőfi alakja és kultusza a legalkalmasabb. Rövid élete és torzóban maradt életműve elválaszthatatlan a XIX. század közepének és a magyar reformkornak politikatörténeti eseményeitől és revolucionista eszmeiségétől. Ebben a művészet- és társadalomtörténeti szoros kontextusban Petőfi könnyen válhatott egy-egy eszmét megtestesítő előképpé, hivatkozási alappá. A két háború közti politikában, irodalomban is, nem beszélve a századforduló millenniumi pátoszáról, és főleg nem az 1945-öt követő kisajátításokról, amikor csak a neve került a lobogóra, plebejus demokratizmusa nem. Illyés Petőfi-könyve nyilvánvalóan szembe megy azzal a politikailag motivált kultusszal, amely a nemzetértelmezést, a magyarság-felfogást konzervatív és neonacionalista koordináták közé helyezi, megfosztva így Petőfi költészetét és politikai gondolkodását a társadalom átalakításának radikális, revolucionista szemléletétől. Ezt a konzervatív, hatalmilag motivált érdeket jól érzékelteti Klebelsberg Kuno kultuszminiszteri beszéde 1922-ben: „Igen, Petőfi forradalmár volt, de nemzeti forradalmár. Hazafias lírája a maga hatalmas lendületeit a nemzeti múlt szépségeiből és nagyságaiból merítette. Petőfi történeti érzéke és hazafisága 1848/49-i forradalmakat, mely nemcsak szabadságharc volt, hanem a társadalmi forradalom számos ismérvét is magán viseli, belekötötte a nemzeti élet nagy folytonosságaiba. Ezzel homlokegyenest ellentétben az a forradalmi szellem, amely az 1918/19-i összeomlásukkor tombolta ki magát, ahistorikus és anacionális, radikalizmus ▼ 3 Dávidházi Péter: A hatalom eredetmondái, Petőfi utóéletében. In: Petőfi Sándor emlékezete (szerk. Margócsy István), Osiris, 2022, 575–602, 592. 4 A kultuszképzés hatalmas irodalommal rendelkezik. Néhány fontosabb magyar nyelvű mű: Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve, Kijárat Kiadó, Bp., 2003; Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje”. A magyar Shakespeare-kultusz természet rajza, Gondolat, Bp., 1989. Tverdota Györy: A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése, Pannonica, 1998; Margócsy István: A magyar irodalom kultikus megközelítései (Florilegium és kommentár), Irodalomtörténeti Közlemények, 1990, 3, 288–313.
