Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Kurdy Fehér János: Mnémoszüné hűtőgépe
94 Kurdy Fehér János Mnémoszüné hűtőgépe1 Milorad Krstić új képeinek tárlatán a nézők szabadon szörfölhetnek a tágas művészeti dzsungelben, a számtalan utalás, idézés és referencia teremtette friss és vad jelentésvizeken. Krstić úgy sorakoztat fel művészeket és műalkotásokat, és varrja át őket festészeti, építészeti, irodalmi, filozófiai, politikai, filmes utalásokkal, hogy elmosódnak a műnemek és a műfajok határai. Az eredmény egy univerzális illetékességű önarckép, egy eddig ismeretlen portrétípus, amely leginkább a manifesztumokkal rokonítható. A kiállítás címe Rembrandt és Rubens nevének összevonása. Két egykori festészeti királyság kortárs enklávéja, amelyben szinte minden van, és mindent elbír és elnyel a színektől a dizájnig, az ecsettől, az űrhajótól, az Adriai-tengertől, New York, Chicago, Párizs, London, Berlin, Moszkva érintésével az óceánokig. Még egy halászcsónak vagy egy hal sem maradhat ki. Ez a szinte roppant összevonódás mégis könnyen enged, sőt vidáman magával sodorja a képeket az ismerttel játékba hozó nézőt. A művészet gyakorta él a sűrítés és az átdolgozás művészeti eszközeivel, azonban a képzőművész az „átdolgozásból” egy új műfajt teremtett, egy új érzékenységet fejlesztett ki arra, ami a vizuális világörökségből egyéni képteremtéssel létrehozható. Mintha a művészeti jelek istennője, a mémek ősanyja, Mnémoszüné nyitná ki a hűtőgépét (miből főzünk?), aki barokkot reggelizik, art décót ebédel és szingularitást vacsorál. Milorad Krstić mintegy 50 éve épülő oeuvre-jében kitüntetett szerepet kapnak az arcokat helyettesítő maszkok, a maszkból kinövő arcok, illetve a „test-arc kombinációk” gépekkel, állatokkal, építményekkel, kirakatokkal, cetlikkel, dizájn darabokkal, de leginkább személyes vallomásokkal. Ez a 21. századi, krstić-i Mnémöszüné beszélni tanítja a tárgyakat, amelyek interakcióba lépnek egymással és az emberekkel, sőt magával a kommunikáció eszméjével. Krstić „X-Men lényei” nemegyszer ismert művészek, tudósok, politikusok portréi, amelyeket Krstić előszeretettel nevezi „önarcképnek”, például valakivel (Önarckép Matisse modelljével), vagy például valaki nyomán (Önarckép Da Vinci nyomán). A képek nézői „művészet-portréknak” is tekinthetik ezeket a képeket, de leginkább Krstić művészetről vallott, vizuálisan alaposan és aprólékosan kidolgozott ars poeticájának. ▼ 1 Milorad Krstić RUBENsremBRANDT című kiállításának megnyitóbeszéde Kecskeméten, 2021. augusztus 11-én.
