Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
142 morítottakat”, azaz a kongóiakat és az őket szimbolikusan megjelenítő Pampuskát a dráma a krisztusi szenvedéstörténet szintjére emeli. Ez a szöveg által sugallt jelentés azonban nemcsak az egyértelmű hatásvadászat miatt hullik giccsbe, hanem hamissága miatt is: Krisztus szenvedéstörténetéhez – mondjuk legalább az Evangéliumok óta – tartozik valamiféle megváltástan is. Értsd: a Passió nem attól lett Passió, s mint ilyen, teológiai érvényű, mert Jézus éppen háromszor ejtette el a keresztet, és még csak nem is a kereszttől; hanem attól, hogy önként vállalt szenvedésével megváltott másokat, végső soron magát az emberiséget. Tehát pusztán attól, hogy valaki sokat szenved, még nem lesz egyértelműen krisztusi is – ehhez mindig szükségeltetik a megváltásnak, ha más nem, legalább szimbolikus mozzanata. Kellerwessel drámájában azonban ilyen nem található. Nem beszéltünk még a dráma nyelvi szintjéről, pedig a szöveg giccskarakteréhez ez is bőven hozzájárul. A darabban hemzsegnek az olyan túlesztétizált nyelvi megoldások, mint a címben is megjelenő vérből kinövő nárciszok: „Véremből anarchia virágzik” – olvassuk az ismerős képet egy helyen, egy bekezdésen belül pedig olyanokkal találkozunk, amik a bukolika legrosszabb hagyományát idézik: „[...] odalép hozzám Rosalinda, és nevetve leszakít mellőlem egy szál hófehér nárciszt, hogy az éjfekete hajába tűzze, és pulzusaim (sic!) ütemére táncolni kezdjen, lélegzetem dallamára énekelni, és végignézhessem, ahogy táncol, végighallgathassam, ahogy énekel, dombok, mezők, vulkánok, és felhők tenyerein elterülve, újra és újra megcsodálhassam az örök egy szál hófehér nárciszt hajának lobogó-csobogó éjszakájában [...]” (40–41.). A giccshatást erősíti, hogy ez a cukormázas idill azért van elhelyezve, hogy még jobban kifejezhesse Leopold démoni gonoszságát.2 Lassan térjünk át a kötet másik drámájára, a csonka lili re. A cselekmény – a kötet végén található függelék által konkretizálva – 2009-ben játszódik, ahol a salgótarjáni öblösüveggyár bezárását követjük végig, ahogy mondani szokás, alulnézetből. Míg a háttérben éppen a gyár válsága zajlik, a dolgozók – legalábbis egy kisebb csoportjuk – egy amatőr színielőadást próbál megszervezni Salgó török ostromáról. Emellett bontakozik még ki a bűntudatba beleőrült Csonka Szilárd története, akinek múltja a darab során fokozatosan tárul föl az olvasó előtt. Ebből a cselekményszálból indulnak ki a virág és az üvegfújás motívumai, melyek végigkísérik a darabot. Úgy vélem, a csonka lili legfőbb problémája, hogy az egészet valami penetrán san papírízű hiteltelenség hatja át. Mintha a szerző csak prekoncepciókon és irodalmi élményeken keresztül ismerte volna a témáját, a kutatómunka pedig mintha azt jelentette volna, hogy átolvasta a Függelékbe belinkelt internetes oldalakat. ▼ 2 Leopold ugyanis a visszaemlékezésben megjelenő Rosalindát a cselekmény ideje előtt „izomból megbaszta”, majd megölette.
