Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 7-8. szám - Smid Róbert: A kifáradás lehetőségei – a fiatal líra néhány összefüggő nyomvonala napjainkban
123 A szövegek időnként nemcsak a beszélő identitását lebegtetik, vagyis azt, hogy egyáltalán ember, gép, vagy valamely egyéb entitás szól hozzánk (mint például Az éter lánya esetében, ahol „Játékos C Játékos A-val és B-vel külön-külön írásos beszélgetést folytat egy adott időkereten belül, amelynek lejártakor meg kell állapítania a két alany melyike hús-vér ember, illetve mesterséges intelligencia”), hanem annak lehetőségét is fenntartják, hogy a szó szerint értett, ezért félre- vagy újraértett nyelv vegye át az irányítást a nyelvhasználók felett (a Homepage például egy internetes fórum imitációja, amelyben a szavak másként értése miatt a dialógusok fokozatosan felszámolják egymást. Csillag Lajos Túlsó part 21 című regénye a rendszerváltás után született generáció vál sághelyzetét viszi színre, Salinger modorában, lebegtetve a metafikciós, többszintű elbeszélés lehetőségét, a megtörtént és a megírt történet közötti viszony elbizonytalanításával. Az elbeszélők, főszereplők középiskolás fiatalok, akik Holden Caulfield identitásválságát a kétezres évek globalizációs folyamatai, a közép-európai „közöttiség” (a nyugati kulturális kódok, valamint a keleti, családtörténeti és történelmi kondíciók) kötöttségében élik meg. Csillag hősei éppúgy a szabadság és a lázadás dilemmájával küzdenek, ahogy annak idején a rendszerváltó szüleik is, azonban számukra a lehetőség és a döntéshelyzet állapota teljesedik ki az állandósuló szorongásban. A nemzedék élménye, hogy a tetteknek nincs következménye, így – ironikus módon – a szuperképességet (amely visszatérő motívum a szövegben) a következményei nem különböztetik meg a hétköznapi képességektől, a helyváltoztatás (az átúszás lehetősége a címben is jelölt világítótoronyhoz) éppen olyan, mint az egyhelyben maradás. A mű bizonyos értelemben a rendszerváltás kritikája, az iskolarendszeré, a kulturális intézményeké. A generációs élményt a referenciális kódok hálózata, a szereplők életét és hétköznapjait meghatározó adatok és reáliák teremtik meg, így például az egyik elbeszélő születésnapja (amely a csehszlovák bársonyos forradalom első napjára esik), Csernobil mint a pusztulás metaforája, valamint a regényt át-meg átszövő irodalmi és popkulturális utalások (Márquez, Villon, Bukowski, Hölderlin, Fitzgerald, 30Y, Tankcsapda, Iron Maiden stb.). Forgács Péter Szuperhold 22 című novelláskötetének többnyire rövid, feszes írásai ban a kisemberek körülményei és dilemmái (Checkpoint Charlie, Elemi boldogság ), a hétköznapok kiszámíthatóságába betolakodó véletlenek (Boldog karácsonyt!, Mantis religiosa), az egyén és a hatalom viszonya ( Ajtó, Szembesítés ), az idegen ▼ 21 Csillag Lajos, Túlsó part , Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2018. 22 Forgács Péter, Szuperhold , Pozsony, Madách Egyesület, 2018. A könyv 2019-ben a legjobb első prózakötet szerzőjének járó Margó-díj Top 10-es listájára került.
