Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 7-8. szám - Halmi Tibor: Csendtől pattogó; Egy keskeny fémpalló okozta révület (versek)

47

mindenünk, mióta nem tapadnak többé szavak a fagyott csirkelábakon egyensúlyozva eltelő napjainkhoz, dadogunk – akár a tüske, úgy kéne ebből kimeredni. Szűnjön meg végre ez az ostoba dadogás. Az orrunkat eltelítő füstöt, a tévutak ködében gomolygó kőoroszlánok gyenge sziluettjét vizslassa más. Nevessenek helyettünk azok, akik a mosolycsipkét nem mint bűnjelet, hanem mint kitüntetést viselik, az arcunkat csíkozó mosoly ne legyen büntetés. Minden közeli homlokzat minden részletét megvizsgáltuk, akár egy, a képbe mélyen benyúló kéz, úgy nyújtózkodik egy keskeny fémpalló minden alkalommal a szótlan város felett, és ott marad másnap reggelig, sőt a délelőttök legnagyobb részében sem tűnik el, de még nincs miért oda kiállnunk, nincs mit mondanunk, hisz dadogunk, a fülünkben mégis dobol a vér.