Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Bence Erika: Át a ciklusokon (A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei)
111 A hét és félszáz oldalas kötet külleme, formája és szerkezete követi a Kalligramnál megjelent előző Géczi-kötet, a Szűz a gyermekkel ... megoldásait: az egyes fejezetek különállóságát fekete közcímlapok jelölik korábbi versesköteteinek évszámjelzettel ellátott címeivel. Az első fejezet 1986-ban napvilágot látott, Elemek című verseskötetének címét viseli azzal, hogy magába olvasztja korábbi, köztes, illetve összetett műfajú köteteinek anyagát is: három könyvet, három korszakot szervesít hosszúverssé, poémává, összetett műfajú, látványelemeket sem nélkülöző képszöveggé/szövegképpé; „ciklusokon átlépő örvényes építkezési mód” érvényesül, miként a könyv szerkesztője, Reményi József Tamás írja utószavában (722). Talán ez az egymásra utaló, egymásba olvasztó építkezés miatt van, hogy – szokatlan módon – a címlapok hátoldalán, vagyis páros oldalon is kezdődnek fejezetek. A szerkesztési szabályok hagyománya szerint: a címlapok hátoldala mindig üres. A válogatás Géczi János költői életművének „keresztmetszetét adja” – olvashatjuk ugyancsak az utószóként/szerkesztői útmutatóként funkcionáló jegyzetben. Az új verseket kivéve új jelentéseket nem kapunk és nem fedezhetünk fel általa, mégis nagyon izgalmas és érdekfeszítő kaland elmerülni világában. Jól láthatóvá válnak például Géczi költészetének „felívelő” vonulatai: hogy a „tenger-versek”, meg a Szűz a gyermekkel... darabjaival közelíti meg leginkább a „poétikai zenit”-et, hogy hol vannak a pálya töréspontjai és fordulatai. A szerkesztő felhívja a figyelmet – a jegyzékben egyébként fel nem tüntetett, a Kiegészítések egy Vörösmartysorhoz (2013) című, ugyancsak válogatott verseket tartalmazó kötetének A tengeren című költeményére, amely a Sziget, este hét és hét tíz között (2018) tengerélményének forrásvidéke is. Géczi János négy évtizedes költői pályájának épp e két (egymástól nem független) tematikai vonulata rajzolódik ki legerőteljesebben: a Sziget ...kötetben kiforrott tengerélmény, és Európa kulturális olvasata, aminek viszont a Szűz a gyermekkel... jelenti nagy volumenű szublimációját. A szigetmotívum toposzként működik az európai kultúratörténetben, és a keresztény mitológia sem független a mediterráneum-élménytől. A kötetcím egy haikurészletre vezethető vissza az ősz vagy júlia (2003, 2012) címen napvilágot látott verseskönyvből: miért nem hittem napcsíkos darázs hogy a tested tűzből van? A részlet arra a – korábbiakban felvetett – kérdésre, hogy megváltozhatnak-e utólag, a kontextualizálás és az olvasatok révén egy irodalmi szöveg jelentései, egyértelmű feleletet ad. Míg a haiku szerveződésében egy nagyon-nagyon sűrű szövésű kép, metaforikus beszédalakzatként érthető, addig a kötet élén, invokációs
