Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 6. szám - Buday Bálint: A metalepszis hatásfunkciói (Tolnai Lajos A mostoha leány című balladájában)
65 szinten kell értelmezni őket (Arany a Tengeri-hántás ban hasonlóképp játszik azzal, hogy nem mindig eldönthető, ki kinek beszél).29 Arany számos, az orális kultúrára jellemző eszközt kiaknáz balladáiban. A közös ismeretkincsből adódó homályosságot tehát nem töredezettséggel kívánta utánozni, ami miatt Szász Károlyt meg is feddi,30 hanem azt a kompozíció, a sejtel mesebb narráció és a szólamok összetett és bonyolultabb összefüggésrendszerével imitálja. A szóbeliségre jellemző áttekinthető szerkezet az újraolvasásra számot tartó Aranynál bonyolultabbá, első olvasásra a beszélői szólamok kombinációi miatt szinte értelmezhetetlenné válik.31 De ilyen funkcióváltáson eshet át a nép dalküszöb vagy a címadás is. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételére mind szükségünk lehet A mostoha leány népballadára való rájátszásának vizsgálatakor. Brian McHale-től kölcsönözve a fogalmakat: van tehát egy külső és egy beágyazott, vagyis egy extra- és egy intradiegetikus szintje a balladának.32 Ez a rekurzív szerkezet, vagyis történet a történetben. A bonyolultságát viszont az adja, hogy az extra- és az intradiegetikus szintek között minden irányban határsértés történik, Genette nyomán33 ezt hívjuk metalepszisnek. Ez a dimenziók közötti határátlépés eszköze. Narratív metalepszist alkalmazva az intradiegetikus elbeszélő (vagyis a beágyazott történet narrátora) hol a szereplőjét szólítja meg34 (Kenderesi Sárit), amivel egy pillanatra maga is belép a történet világába, hol pedig a befogadókat,35 kilépve ezzel az elbeszélői pozícióból. A dialógus tehát, már ha itt lehet egyáltalán dialógusról beszélni, nem a szereplők közötti feszültségkeltés eszköze, mivel a szereplők nem ugyanazon a narratív szinten léteznek: Kenderesi Sári nem is reagál Pintér Örzsire, ahogy a hallgatók sem felelnek a hozzájuk intézett kérdésre, és Pintér Örzsi sem reagál az állatok hozzá, illetve a többi kendermosóhoz intézett szavaira. A kérdés talán az lehetne, hogy hogyan értelmezzük ezeket a határátlépéseket, illetve hogy mennyire „hallatszanak át” egymásba a különböző narratív szinteken leadott üzenetek. A történet banalitása és a síkok már-már magától értetődő egymásra vetülése miatt elsőre szinte fel sem tűnik a rekurzív szerkezet bonyolultsága, amelyet hat ▼ 29 Uo., 323. 30 Arany János, „Költemények: Szász Károlytól Első és második kötet (Heckenast. Pest, 1861.)”, in Arany János, Prózai művek 2, s. a. r. Németh G. Béla, Arany János összes művei 11, 186−216. (Budapest: Akadémiai, 1968), 190. 31 Tarjányi, Arany János..., 294. 32 Brian McHale, „Kínai doboz világok”, ford. Kucserka Zsófia, in Narratívák 6: Narratív beágyazás és reflexivitás, főszerk. Thomka Beáta, szerk. Bene Adrián, Jablonczay Tímea, 181−208. (Budapest: Kijárat, 2007). 33 Gérard Genette, Metalepszis: Az alakzattól a fikcióig, ford. Z. Varga Zoltán, Anthropos (Pozsony: Kalligram, Budapest: Pesti Kalligram, 2006). 34 „Kenderesi Sári / Kár volt még nem várni, / Hejh a Kun Sándorral kár volt szóba állni.” 35 „– Csetebodza bokron sohsem termett rózsa, / Mikor volt még boldog mostoha lány sorsa?”
