Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Szeberényi Zoltán: A lélek hossza avagy A költő tudománya (Tőzsér Árpád: A lélek hossza. Tanulmányok, kritikák, esszék, jegyzetek)
122 Szeberényi Zoltán A lélek hossza avagy A költő tudománya (Tőzsér Árpád: A lélek hossza. Tanulmányok, kritikák, esszék, jegyzetek) E sorok írója a választott témája mellett, kissé megkésve, tisztelegni kíván Tőzsér Árpádnak, irodalmunk great old man-jének a nemrég betöltött 85. életéve és a több mint hat évtizedes irodalmi-tudományos, az egyetemes magyar irodalomban is számontartott munkássága előtt. Tőzsér eredendően lírai alkat, a vers, a költészet az igazi otthona. Krédóként vallja Hölderlin szentenciáját: „Költők által épül csak maradandó”, de igen erős benne az eszmei, kulturális-tudományos irányú rezonancia is. Ifjúkorának meghatározó élménye, Madách: Az ember tragédiája egy életre elkötelezte a filozófia, a gondolkodó irodalom műfajai mellett. Világképének, gondolkodásának, irodalomszemléletének kialakulására meghatározó hatással volt a Vas István közvetítette T. S. Eliot-i életmű is. Érdeklődési köre szerteágazó, de valamilyen formában mindig az alkotás lényegi problémáira irányul. Tanulmányai, esszéi, jegyzetei, glosszái, de különösen a vitázó írásai olyan, a problémák lényegét kereső, az örökké tépelődő-kételkedő, a jelenségek mélyére hatolni igyekvő, témája szélesebb összefüggéseit kutató írástudó attitűdjét tükrözik, aki képtelen elviselni a felületességet, a hozzá nem értést, a fontoskodó dilettantizmust. Kerüli a gondolati sémákat, a semmitmondó közhelyeket, csak az általa eredetinek minősített gondolatot, alkotói megnyilvánulást becsüli. Nem tartja magát tévedhetetlennek, bár néha ellentmondást nem tűrő magabiztossággal fogalmaz. Műhelyproblémáit gyakran az olvasói nyilvánosság előtt próbálja megoldani, így a legnagyobb esszéírók példáját követve, együtt gondolkodásra, együtt tanulásra készteti olvasóit. Jelenléte pezsdítő hatással van irodalmi életünkre. Kritikái, glosszái – sajnos csak a múltban – gyakran gerjesztettek vitát. Nézetei, gondolatai sokszor visszacsengenek a hetvenes évektől fellépő írók-költők munkásságában. Kezdettől fogva a líraelmélet, a költői műhely kérdései foglalkoztatják a legintenzívebben. Ez az irányultság a Szavak barlangjában (1980) című kötete tanul mányaiban mutatkozik meg először a legmarkánsabban, de azóta is folyamatosan jelen van munkásságában. Lényegében ez az egyik legfőbb jellemzője a 2020-ban megjelent A lélek hossza című kötetének is, amely a korát meghazudtoló termékeny séggel publikáló költő – ha jól számolunk – tizenharmadik tanulmánygyűjteménye. A csaknem egy évtized termését összefogó kötet Tőzsér érdeklődési és tájékozódási körének megfelelően rendkívüli tematikai és műfaji változatosságot mutat. Alcíme szerint a 2012 óta írt tanulmányainak, kritikáinak, esszéinek, különféle iro-
