Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
118 mutatói a legkedvezőtlenebbek, míg Cegléd, Félegyháza és Nagykőrös szinte minden utcáján történt fásítás, addig Kecskeméten csak 11 fásított utcáról van adat. A zöldterületek fenntartására fordított rendkívül alacsony összegek arra mutatnak, hogy a városok háztartásában a figyelem nem erre fordult. A településkép változásában elsősorban a nagyszabású középítkezéseké volt a vezérszerep (városházák, iskolapaloták, szállodák). Az egymás után megvalósuló nagyberuházások között azonban a parképítést is rendre megtalálni az 1890–1914 közötti időszakban, ami azt mutatja, hogy a közkertek létesítése és fejlesztése magától értetődő részévé vált a városfejlesztési programoknak – annak ellenére, hogy a természeti adottságok az Alföldön ennek nem igazán kedveztek. Nyilvános parkok 1908-ban Város Parkok száma Összterület hektárban Fenntartási költség koronában Kecskemét 9 49,8 9064 Cegléd 2 n. a. 4000 Kiskunfélegyháza 2 14,3 1300 Nagykőrös 1 1,4 3500 Fásított utcák 1908-ban Város Fásított utcák száma Hossza (km)Kiültetett fák száma (db) Kecskemét 11 7 3456 Cegléd 142 84 17 000 Kiskunfélegyháza 80 40 5700 Nagykőrös 146 15,8 6560 A piacként használt, a város tulajdonképpeni centrumát jelentő terek díszparkká alakításának igénye már az 1890-es években megjelent, de csak a 20.
