Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
119 század közepén, főleg pedig 1945 után, a tervszerű modernizálás következtében, a piacok kiköltöztetése után történt meg. Ekkor a kecskeméti, csongrádi, kiskunfélegyházi, nagykőrösi, ceglédi főtereket díszparkokká alakították, sétányokkal, díszfákkal, esetenként új köztéri alkotásokkal, szökőkutakkal, szobrokkal, emlékművekkel. (Ugyanez az időszak, amikor a kúriák, kastélyok, közintézmények kertjei és számos közkert nyomtalanul eltűnt fizikailag és a kulturális emlékezetből is, mint a helvéciai Erzsébet-emlékkert, a kiskunfélegyházi tanulmányi kert, csak kis része maradt meg a kecskeméti Hankovszky-ligetnek.) Ezzel egy nemzetközileg elterjedt városrendezési és -szervezési gyakorlat jutott érvényre, és szűnt meg az újkori eredetű piactérhasználat. Legalábbis egy ideig, e közterületek mai használatakor ugyanis számos jel mutat arra, hogy ez a mezővárosi hagyomány számos elemében tovább él, együtt a napjainkban rendre megújuló közparkokkal és városközpontokkal.94 Hivatkozott irodalom Balogh 1982 = Balogh István és mások: Városszépítészeti törekvések Debrecenben – Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe – A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 40), Déri Múzeum, Debrecen 1982. Bánkiné Molnár (szerk.) 1999 = Kiskunfélegyháza helyismereti könyve, szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet, Kiskunfélegyháza 1999. Danóczy 1905 = Danóczy Antal: Nagykőrös város ismertetése, in: Nagykőrösi nagy képes naptár 1905. közönséges évre, Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét 1905, 27–32. Dudás 1989 = Dudás Lajos: Csongrád város belterületének történeti és jelenkori (hely)névjegyzéke L-től Zs-ig, in: Mozaikok Csongrád város történetéből 1989, Csongrád Városi Tanács VB, Csongrád 1989, 219–237. Eötvös Nagy 1893 = [Eötvös Nagy Imre]: A városi műkert története, in: Kecskeméti nagy képes naptár 1893. közönséges évre, szerk. Eötvös Nagy Imre, Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét 1893, 201–205. Fekete 1974 = Fekete János: Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története, Kiskunfélegyháza Városi Tanács, Kiskunfélegyháza 1974. Gárdonyi 1941 = Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében, in: Tanulmányok Budapest múltjából 9 (1941), 1–31. Galgóczy 1896 = Galgóczy Károly: Nagy-Kőrös város monographiaja, Pátria, Budapest 1896. ▼ 94 A kecskeméti Vasútkert revitalizációja 2010-es tervek alapján 2011–2012-ben történt meg (részlegesen, a Katona Józsefszobor körüli rész még felújításra szorul). A nagykőrösi Cifrakertet 2016–2017-ben újították fel, a Hősök tere parkja szintén 2017-ben újult meg. Kiskunfélegyháza teljes városközpontjának „zöld” felújítása 2019-ben vette kezdetét. A revitalizációs folyamatok elsősorban ugyan pihenőparkként értelmezik a közteret, a kertészeti tervezés során azonban valamennyi esetben figyelembe vették a mezővárosi településszerkezet sajátosságait és történetiségét is. A kecskeméti Szabadság téren és a Vasútkertben is a város történetére utaló plasztikák (Probstner János kerámiái) állnak, ezeket követte a nagykőrösi Hősök terén, az újkori mezőváros négy városkapuját (valójában őrtornyát) az elnevezés alapján megidéző négy köztéri kapu szobra is (szintén Probstner munkája).
